Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-754. Elnöki előterjesztés 1874-ki junius hónapról
3 Ez intézetek tagjai nem állanak a kormánynyal közvetlen és folytonos érintkezésben, nem állanak annak discretionális hatalma alatt, s a reájok váró feladat természeténél fogva azon kedvező helyzetben vannak, hogy helyes beosztás mellett kettős kötelességüket pontosan teljesíthetik. A bizottság úgy vélekedik, hogy a képviselőház nem örömest nélkülözné azon szellemi erőt, mely ez intézetek tagjaiban esetleg rendelkezésére állhat. E szempontból a bizottság a felállított vezérelvek sérelme nélkül megengedhetőnek, sőt kívánatosnak tartja, hogy a felsorolt intézetek tagjai, ha a közbizalom feléjök fordul, a képviselőháznak jövőre is tagjai lehessenek. Összeférő állást foglalnak el a bizottság nézete szerint: a biztosok, kiküldöttek, a mennyiben a kormánytól nyert megbizás ideiglenes jellegű, rendszeres ad I. §, g) pont* fizetéssel összekötve nincs, s egy évnél hosszabb időre nem terjed. A bizottság azt hiszi, hogy nem lenne tanácsos olyan helyzetbe juttatni az ország kormányát, hogy akkor, a mikor az államf érdeke kivételes intézkedést követel, épen azon honpolgárok közbenjárását nélkülözze, a kik befolyásuknál és kimagasló állásuknál fogva a feladat teljesítésére talán leginkább alkalmasak. A megbizás ideiglenes és kivételes természete, s azon körülmény, hogy fizetéssel összekötve nincs, kizárja azon föltevést, hogy a megbízott képviselő magát a kormány különös lekötelezettjének tekinthesse. A bizottság a felállított vezérelvek szempontjából kizárandóknak tartja a képviselőházból:' a vederének (hadsereg, hadi tengerészet, honvédség) tényleges szolgálatban álló tagjait. ad 2. §. a) A véderő tényleges szolgálatban álló tagjai azon feladatnál fogva, a melyet teljesíteniök kell, és azon fegyelemnél fogva, mely alatt állanak, a képviselői kötelesség teljesítésére minősítve nincsenek. Kizárandóknak tartja a bisottság: as állami, s a kormány kezelése alatt álló alapítványi javak, javadalmak, jövedékek bérlóit. ad 2. §. 6) A bérlői viszony természete hozza magával, hogy a kormány, a bérlő irányában, a pon szerződés korlátai között, vagy túl azokon, elnézést vagy kedvezést tanúsíthat. E körülmény nem zavarja meg a szilárd jellemet, de függővé teszi és esetleg megtántorithatja azon képviselőt, a ki székét azon hitben foglalta el, hogy törvényhozói kötelességének és saját anyagi érdekeinek egyaránt hű szolgája lehet. A bizottság az általános szabály alól csak a kisebb bérlőket veszi ki. Ezekre nézve, a bérlet csekélysége miatt, az esetleges elnézés vagy kedvezés vagy épen nem, vagy csak jelentéktelen mérvben érvényesülhet. Kizárandóknak tartja a bizottság: a kormánynyal szerződési viszonyban álló vállalkozókat, a mennyiben a vállalat esetleges nye- ad 2. §. e) reséggel vagy veszteséggel van összekötve. pon ' A bizottság a vállalkozók kizárásánál ugyanazon szempontokból indult ki, a melyeket a bérlőknél röviden jelzett. A vállalat, mely esetleges nyereséggel vagy veszteséggel vau összekötve, rendszerint utólagos elszámolással jár, vagy kölcsönös beszámítástól függ, ezen felül •—- és erre helyezi a bizottság a legfőbb súlyt — a kormány az elvállalt kötelezettség teljesítésénél itt is, mint amott, elnézést, kedvezést vagy túlszigort tanúsíthat. A bizottság czélzatosan választotta a »vállalkozó«, »vállalat« műkifejezést. E kifejezések fogalmát megállapította már az üzletvilág, a gyakorlati élet. Nem fogja jó hiszemmel senki a törvény megszorító intézkedését a megállapított fogalom ellenére, az adás-vevés egyes eseteire alkalmazni, vállalkozónak tekintvén a termesztőt, ha kész termesztményét, a gyárost, kereskedőt, ha kész aráit a kormánynak vagy közegeinek eladja ; az iparost, ha megrendelésre egy bizonyos munkát egy bizonyos árért, egy bizonyos idő alatt teljesít, vagy kész iparczikket elad; a honpolgárt, ha a kormánytól szabad kézből vagy közárverésen ingó, vagy ingatlan
