Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

725. SZÁM. 175 Mind a sommás, mind a rendes eljárásban a biró az igazolás kérdésében végzésileg határoz. 93. §. Ha a biró az igazolásnak helyt ad, az ügy azon állapotba esik vissza, melyben a mulasztás előtt volt; egyszersmind a biró az elmulasztott helyett más határidőt vagy határnapot tüz ki. Ha a biró a mulasztást nem igazoltnak mondja ki, a mulasztás miatt hozott előbbi határozat hatályba lép. Az igazolást kérő fél mindenik esetben tartozik ellenfelének az okozott költséget megtéríteni. 94. §. Az idézett törvéyczikk 315., 316. §§. helyett: Perújításnak az 1868: LIV. törvényczikk 70. §-ban elősorolt eseten kivül csak ítélet után van helye, és pedig: 1-ször: az Ítéletnek jogerőre emelkedésétől számítva fél év alatt, ha a fél a rendes perben a miatt lett ügyvesztes, mivel az ügyvéd a döntő ténykörülményeket kellő helyen felhozni, vagy tagadni, avagy a megkívántató bizonyítékot előadni elmulasztotta; 2-szor: azon idő alatt, mig a per-tárgyát képező jog a polgári törvények szerint el nem évül, ha a pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó s az alapperben nem használt bizonyítékot hoz fel; 3-szor: szintén a jog elévülésére kiszabott határidő lejárta előtt az 1868: LIV. törvényczikk 321. §. esetében. Az első pont alatti esetben azon ügyvéd, ki vétsége által a perújításra okot szolgáltatott, mindig perbe idézendő, s ha magát igazolni nem tudja, a mindkét félnek okozott perköltségek megtérítésében elmarasztalandó. 95. §. Az idézett törvényczikk 324. §. helyett: Zárlatnak mind a per megindítása, mind a per folyama alatt lehet helye: a) az egyik vagy másik fél kérelmére, ha valamely jognak vagy tárgynak birtoka vitássá vált és nem lehet azonnal elhatározni, hogy ki van a valódi birtokban, vagy kinek legyen joga bírói oltalomra; b) felperes kérelmére, ha az oly tárgyat vagy jogot vesz igénybe, melynek az alperes van birtokában s felperes hitelt érdemlőleg kimutatja valószínűségét annak, hogy a panaszlott a tárgyat a per folyama alatt eladhatja, elrejtheti, megrongálhatja s a kérelmező jogait egészben vagy részben meghiúsíthatja. Ezen esetekben a biró a zárlatot vagy feltétlenül, vagy a zárlat folytán bekövetkezhető kárra nézve adandó biztosíték feltétele alatt elrendelheti; c) az árverési vevő kérelmére, ha az árverés semmiségi panaszszal megtámadtatik. Ezen esetben a vevő kérelmére a semmiségi panasz végleges eldöntéséig a megvett birtok zár alá vételét és zárgondnoki kezelését mindig el kell rendelni.