Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

752. SZÁM. 1G5 ha a féllel ugyanazon községben vagy városban lakik, irást hagy nála, melyben tudósítja, hogy bizonyos meghatározott napon és órában kézbesités végett nála megjelenend, és ha őt akkor sem találná otthon, az iratot az ugyanazon házban lakó felnőtt családtagok, vagy szolgálati viszonyban álló személyek egyikének — ha ilyenek nincsenek, vagy az elfogadást megtagadják, az ugyanazon házban lakó más valamely felnőtt személynek vagy valamelyik szomszédnak kell kézhez adni. Ha a kézbesítő a fél lakhelyétől különböző helyen lakik: az iratot előleges értesités nélkül azonnal kézbesitheti a felnőtt családtagok vagy cselédek egyikének, s ha ilyenek nincsenek vagy az elfogadást megtagadják, a házban lakó más valamely felnőtt személynek vagy valamelyik szomszédnak. Mindezen esetekben tartozik a kézbesítő a hon nem talált fél lakásának ajtajára az iránt, hogy a neki szánt iratpéldányt kinek kézbesitette, értesitvényt kifüggeszteni, s a kézbesités módját a kézbesítési bizonyítványban előadni. Ha azon fél, kinek kézbesíteni kell, azon községből, vagy azon városrészből, melyben lakik, hosszabb időre eltávozott, és tartózkodási helye tudva van, a kézbesítő ezt jelentse be az őt kiküldendo bíróságnak, mely a kézbesítést a fél tartózkodási helyén tartozik eszközöltetni. Ha a fél tartózkodási helye tudva nincs, a kézbesítő a kézbesítendő iratot két tanú jelenlétében függeszsze ki a fél lakása ajtajára; a per birája pedig a kézbesítő jelentése folytán nevezzen ki a távollévő fél részére ügygondnokot. 06. §. Az idézett törvény 273. §. után: A bíróságok a törvényellenes kézbesités kiigazítását, vagy a kézbesítési bizonyítvány hiányainak kipótlását hivatalból is kötelesek elrendelni. Ha valamely tárgyalás a kézbesités körüli hanyagság vagy szabálytalanság, avagy a kézbesítési bizonyítvány kellékeinek hiánya miatt meghiúsul, a per birája a kézbesítőt a meghiúsult tárgyalás költségeiben elmarasztalni köteles. 76. §. Az idézett törvény 274. §. helyett: Azon fél, a ki magát valamely bírói határozat által sértve véli, azon peres és nem-peres ügyekben, melyekben az eljárást az 18 68: LIV. törvényczikk szabályozza: e törvény határozatai szerint felebbvitel utján kereshet orvoslást, a mennyiben ezt a jelen törvény nem tiltja. 68. §. Az idézett törvény 276. §. helyett: A felebbvitel nemei a jelen törvény 78., 79. és 80. §§-ban tüzetesen elősorolt esetekben a semmisitőszékhez közvetlenül intézhető semmiségi panasz; érdemleges kérdésekre nézve az első-bíróság határozatai ellen a másod-birósághoz, ennek határozatai ellen a harmadbirósághoz intézhető felebbezés. A semmiségi panaszt a fölebbezéssel egy beadványban összekapcsolni nem szabad, habár a törvény mindenikhez jogot engedne a félnek. A törvényellenes beadványt az első-biróság hivatalból tartozik visszautasítani.