Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.

Irományszámok - 1872-725. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868:LIV. törvényczikk módositása iránt

160 725. SZÁM. A kérelemben az okiratot tartalmára nézve körül kell irni; továbbá azon körülményeket előadni, melyek valószínűvé teszik, hogy az okirat az ellenfél birtokában van, s azon jogalapot kifejteni, melynél fogva a fél az okirat közlését kivánhatja; végre ki kell jelölni azon tényeket a melyeket a fél a kérdéses okirat által bizonyítani kivan. A biró a kérelem iránt az ellenfelet szóval meghallgatja s az 1868.LIV. törvényczikk 188. §-ának rendeletéhez képest előlegesen határoz. Azon ítélet ellen, melylyel a biró a felet a közös okirat előterjesztése iránti kérelmével elutasítja, önálló felebbezésnek helye nincs. A kérelemnek helyt adó ítélet ellen önálló felebbezésnek van helye, mely a főügy további tárgyalását felfüggeszti: 49. §. Eskü. Eskü általi bizonyításnak az általános szabályok szerint sommás eljárásban is van helye a következő eltérésekkel: 1. A felfedező eskü iránti kérelmet (1868: LIV. törvényczikk 238. §.) az ügy szóbeli tárgyalása alkalmával (jelen törvény 25, 35. §§.) szóval kell előterjeszteni. A biróság a kérelem iránt az ellenfelet szóval meghallgatja, s az 1868: LIV. törvényczikk 238. §. rendeletéhez képest előlegesen határoz. Azon ítélet ellen, melylyel a biró a felet kérelmével elutasítja, önálló felebbezésnek helye nincs. A kérelemnek helyt adó ítélet ellen önálló felebbezésnek van helye, mely a főügy további tárgyalását felfüggeszti. 2. Az eskü letételére a határnapot a biró, tekintettel az esküre kötelezett fél lak helyének távolságára mindjárt az ítéletben kitűzi, s ha ezen határnap a miatt elenyészik, mivel az ítélet ellen egyik vagy a másik fél jogorvoslattal él: az első biró a felebbviteli biróság határozatának kihirdetésekor, a mennyiben az eskü letételének helye van, annak letételére azonnal ujabb határnapot tűzzön ki. Ha az eskü általi bizonyítást a felebbviteli biróság rendelte el, a határnapot szintén a felebbviteli biróság ítéletének kihirdetésekor kell kitűzni. 50. §. A kereset tárgyalása, vagy ha bizonyítási eljárás vált szükségessé, a bizonyítási tárgyalás (jelen törvény 43, 44. §§.) befejezése után azon biró, ki a tárgyalást vezette, azonnal ítéletet hoz. Ha a per folyama alatt addig, mig az ügy ítélethozatalra megérik, a biró személyében változás történik, azon biró, kire az ügy további eljárás végett átment, ítélet hozatala előtt köteles a feleket a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt tényállás iránt (jelen törvény 38. §.) kihallgatni s ha a "bizonyítási tárgyalást sem ő vezette, azt a jelen törvény 44. §-a szerint újból megtartani. Ha azon biró, kinek a felebbiek szerint ítéletet kell hozni, azt — az eset nagyobb nehézségei miatt — azonnal nem mondhat, annak hozatalát elhalaszthatja, de tartozik egyszersmind az ítélet kihirdetésére azonnal rövid — 3 napnál tovább nem terjedhető — határnapot kitűzni. Az ítéletben a biró a vesztes félnek kötelezettsége teljesítésére legfölebb 8 napi határidőt szab és az ítéletet kihirdeti. Ha az ítélet valamelyik félnek meg nem jelenése miatt hozatott, azt annak írásban kell kézbesíteni, mely esetben a jogorvoslatot és annak indokait (51. §.) az ítélet kézbesítését követő naptól számítandó 8 nap alatt kell beadni.