Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-718. Solymosy Bálint határozati javaslata az ingatlanok ellen intézett végrehajtások iránt - 1872-719. Az állam és egyház közötti viszonyok rendezésére véleményadás végett kiküldött bizottság jelentése a polgári házasság ügyében
134 719. SZÁM. A bizottság tekintetbe vévén a kérdéses ügynek az országgyűlésen felmerült előzményeit, és e mellett ép ugy megfontolván azon okokat, melyek a polgári házasság intézményének hazánkban életbeléptetését már-már halaszthatlanul szükségessé teszik; valamint megvizsgálva azon nehézségeket, melyek kezdetben a gyakorlati kivitelnek útjában állanak; tanácskozásaiban azon eredményre jutott, hogy a polgári házasságnak nem facultative, sem nemcsak az úgynevezett szükség eseteiben, hanem (miként a bizottság kiküldetésére vonatkozó képviselőházi határozat szelleméből is következik) már első alkalommal általánosan kötelezőleg való életbeléptetését véleményezi. A bizottság azon nézetben van, hogy mindazon bajok, melyek a polgári házasság intézményét szükségessé teszik, csakis az által fognak orvosoltatni, ha ez nem kivételes esetekre, hanem általánosan és kizárógos jogérvénynyel lesz életbeléptetve; — és más felől a kivitel leglényegesebb nehézségét is ép ugy le kellene győzni a facultative, mint az általánosan kötelező alkalmazásnál. Nevezetesen a bizottság nézete szerint a polgári házasság intézményét nem csupán azon körülmény teszi szükségessé, hogy jelenleg az országnak törvény előtt egyenlőn jogositott polgárai némely más vallásuakkal nem léphetnek házasságra a nélkül, hogy vagy hitvallásukat ne változtassák, vagy magukat ne expátriálják; hanem egyszersmind azon tán még fontosabb körülmény, hogy jelenleg a különböző azon hitfelekezeteknél is, melyek hivei egyik vagy másik egyháznál vegyes há* zasságra léphetnek, nemcsak eltérő, de csaknem egészen ellenkező házassági szabályok vannak egykoruan érvényben, elannyira, hogy lehetők, sőt gyakran elő is fordulnak oly esetek, melyek az egyik fél egyházi törvényei szerint teljesen elismertetnek, a másik házastárs egyházának törvényei szerint pedig érvénytelenek s vagy csupa concubinátusnak vagy esetleg bygamiának tekintetnek, a miből tiszta, határozott és mindenkire nézve egyformán kötelező törvény hiányában, gyakran igen nagy jogi bonyodalmak származhatnak. A különböző hitfelekezetek házassági szabályainak egymással ellenkező voltából származó ezen bajokon csak az által vél a bizottság segíthetni, ha az állam a házasság jogi viszonyait (s természetesen a házasság jogérvényes megkötését is) az ország minden polgáraira egyenlőn kiterjedő egységes törvénynyel rendezi, — különben is az állam egyik leglényegesebb alapja a család lévén, alig lehet valóban és jól rendezett államéletet képzelni ott, hol a családnak és ennek első alakulásának, a házasságnak jogviszonyai nincsenek állami törvénynyel biztosítva és szabályozva. A polgári házasság rögtöni behozatalának leglényegesebb akadálya az, hogy nincsen házassági törvényünk. Ámde ez a nehézség ép ugy fenforog akkor, ha facultative vagy a szükség eseteire alkalmazzuk, mintha általános kötelezőleg léptetjük életbe az intézményt. És épen annyi időbe és annyi munkába kerül a házasság anyagi törvénynek a facultativ, mint a kötelező polgári házasság érdekéből való megalkotása, a különbség csak az lévén, hogy ez utóbbi esetben azon törvény az ország minden lakosára kiterjesztetik. Már Deák Ferencz reá mutatott emlékezetes (1873. júniusi) beszédében azon rósz következésekre, melyek származnának abból, hogy a polgári házasság facultativ behozatala által szembeállítanánk mintegy a polgári házasságot az egyházival, s ez által alkalmat nyújtanánk arra, hogy egyiket szentebbnek, erkölcsösebbnek, a másikat kevésbé erkölcsösnek vagy épen erkölcstelennek tekintsék, s hirdessék. Holott már a családélet nagy erkölcsi érdeke is követeli, hogy minden törvényes házasság a polgárok köztudatában is egyenlő becsű erkölcsi és jogi intézménynek tűnjék fel. A polgári házasság ne tétessék, és ne tekintessék az egyházi házasságnak mint szentnek ellentétéül. Ne legyen az egyéb, mint a házasság jogi polgári oldalának az állam által általánosan rendezése, sértetlenül fenhagyatván a vallási momentumnak az illetők hite szerint való érvényesítése. Ezen okok mellett figyelembe kell vennünk még azon szempontot is, hogy ha törvényhozá-
