Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
108 713. SZÁM. vonatkozzék bár csak öröklött ősi szokásokra, magát a vallást veszélylyel fenyegető merényletet lát, bár, akármit tegyen, maga sem tarthatja meg a régi szertartások valamennyi szabványait. Oly ellentétek ezek, melyeket ép oly lehetetlen kiegyenlíteni, mint a haladást a mozdulatlansággal. Küzdelem ez, mely, minthogy vallásos nézeteken és meggyőződéseken alapul, vagy legalább azokkal van szoros összefüggésben, s azoktól kölcsönzi legnagyobb erejét: csak szellemi eszközökkel vívható ki, s nem az egyik párt felkarolásával, és a másiknak letiprásával végezhető. Kényszerrel járó beavatkozás, a mint egyfelől igazságtalan lenne, ugy csak növelhetné a máris létező bajt. Ily meggyőződés vezette a tisztelt képviselőházat 1870. márczius 18-iki és 1871. márczius 31-iki határozataiban, melyek az izraelitáknak vallásos községi életük terén szabad mozgást engedtek és biztosítottak. S részemről e határozatokhoz, és a bennök kifejezést nyert elvekhez ma is ragaszkodom. E szempontból kiindulva, elvül lenne tartandó továbbra is, hogy minden izraelita hitközség mint eddig, bírjon jövőre is azzal a joggal, hogy rabbiját és talmud-thora tanítóit szabadon választhassa, a nélkül, hogy e részben a rabbi-képző-intézetben végzett rabbi-jelöltekre lenne szorítva. De mert e jog az egyik félnek megadatik, a másiktól, mely képzett rabbikat kíván, nem szabad s nem lehet elzárni a lehetőséget, hogy a hazában létező jól berendezett, s az egész zsidósággal köz Mózes-rabbi-féle hittan alapján álló képezdében végzett rabbikat és talmud-thora tanítókat nyerhessen. S miután, egyelőre legalább, sajnosán fel lehet tenni, hogy a felállítandó rabbiképezdét a magát orthodoxnak nevező párt, — sem mint rabbijelöltek, sem ilyeneknek rabbikul alkalmazása végett használni nem fogja, részemről csak méltányosnak, s az osztó igazsággal is megegyezőnek találom, hogy viszont az izraelita iskolai alap jövedelmeiből — a rabbiképezde, valamint a közösen használt tanitó-képezde, a siketnéma s vakok intézeti alapítványok által igénybe nem vett tetemes rész kiosztásánál, jelesen a szegény népiskolák segélyezésénél, kizárólag az orthodox-párt iskolái vétessenek tekintetbe, melyek átlag ugy is szegényebbek s elhanyagoltabbak, s igy e részben is szem előtt tartassák az 1856. márczius 29-ki legfelsőbb elhatározásban kifejezett alapitói szándék, mely az alap jövevedelmeit egyedül a létező szükségletre való tekintettel kívánja kiosztatni. Természetes, hogy az orthodox-párt szegény iskolai segélyezése az 1868: XXXVIII. törvényezikk kívánalmainak megfelelő népiskolákra kell hogy szorittassék; illetőleg arra, hogy a segélyzett iskolák a segély által ilyenekké tétessenek, az állam felügyeleti joga ellenőrzőleg lesz gyakorlandó. Végre a hozzám áttét kérvények visszacsatolása, valamint az iskolai alap jelenlegi vagyonának -|.; múlt 1873. évi kiadásainak -| |.; 1873. évi pánztári erredményének -j||.; az ugyanazon évben segélyezett, kizárólag othodoz-párti hitközségek iskoláinak "||||.; s végre a jelen évi költség-előirányzatának -j | J11. alatt idezárt kimutatása mellett kérem a tisztelt képviselőházat, hogy jelen előterjesztésemet tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1874. május hó 28-án. Trefort Ágoston s. k.
