Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
100 713. SZÁM. egyenesen az alap első czéljának és „felállításának módozatai, nevezetesen helye,, belszervezete, továbbá költségeinek fedezéséhez a többi koronaországokbeli izraelita lakosság vagy izraelita alapok részéről leendő hozzájárulás, s igy a magyarországi izraelita iskolai alapra eső költség-jutalék meghatározása iránt „külön tárgyalás megindítása" rendeltetett el, a mi tehát nem zárja ki azt sem, hogy ha a külön tárgyalás folytán önálló magyarországi rabbi-képezde felállítása is lehetségesnek tűnnék ki, az itt létesíttessék. Világos ebből, mily tarthatatlan az orthodox-párti kérvényezők amaz okoskodása, hogy az 1856-iki legfelsőbb elhatározásra való hivatkozás a rabbi-seminarium érdekében teljesen alaptalan volna azért, mert abban „egy Magyarország számára s kizárólag az alap költségén felállítandó rabbiseminarium felállításáról szó sincsen." Ha tehát a fentebbiek szerint ő felsége tekintetik az izraelita iskolai alap tulajdonképeni alapitójának, s az 1850. szeptember 20-iki, 1856. márczius 29-iki és 1873. május 6-iki legfelsőbb elhatározások az alapító szándékai kifejezéseinek: a rabbi-seminarium felállítása, jogi szempontból, minden kérdésen felül áll. De még ha egy perezre a mindkét részen lévő kérvényezők álláspontjára állva, tulajdonképerii alapitónak a magyarországi zsidóságot tekintjük is, tagadhatatlan, hogy annak az 1868|9-iki congressuson a rabbi-képezde felállítása iránt tett nyilatkozata jogérvényesnek volna tekintendő. A congressuson ugyanis képviselve volt az összes magyarországi izraelita felekezet; mint minden gyülekezetben többség által hozattak a kisebbség által vitatott határozatok; a kisebbség azonban szintén résztvett e határozatok iránti tárgyalásokban; a hozott határozatok szentesittettek. És bár a "képviselőház 1870. márczius 18-iki határozata kimondja is, hogy a kisebbség tagjai a congressus határozatai alapján való hitközségi szervezkedésre nem kényszeríthetők, de ezzel a congressus határozatainak érvényességét egyáltalában nem támadta meg, és bár a congressusi szabályok szerint szervezkedni nem akaró félnek saját szervezkedési szabályzatok szerinti hitközségek akadálytalan szervezése e képviselőházi határozattal egyezőleg — hivatali elődömnek 1871. október 6-án kelt előterjesztésére ugyanazon év október 22-én kelt legfelsőbb elhatározással is megengedtetett, mindez a congressusi határozatok érvényességét egyáltalában véve meg nem támadja, annál kevésbé dönti meg, csakis az azok szerint szervezkedni nem akaróknak hagyja fenn a saját szabályzatuk szerinti szervezkedés szabadságát. Akár ő felsége, akár az összes izraelita hitfelekezet tekintessék tehát az izraelita iskolai alap tulajdonképeni alapitójának s az arról való rendelkezésre jogosítottnak: a rabbi-seminarium felállításának kérdésére nézve eredményében mindegy, miután ő felsége legfelsőbb elhatározásaiban, az összes izraelita hitfelekezet pedig congressusi határozatában egyaránt annak felállítását tűzte ki első sorban az alap cséljául. Ennyit a rabbi-seminarium kérdésének jogi oldaláról. A kérdésnek azonban történeti és culturai oldala is van, s röviden ezeket is meg kell világitanom. A rabbi-iskola felállítására czélzó törekvéseknek Magyarországon máris elég hosszú, bár nem folytonos, mert a körülmények által ismét még ismét félbeszakított története van. Első, a ki Magyarországon rabbi-iskolát tervezett s ez iránt b. e. József főherczeg nádorhoz 1806-ban emlékiratot is nyújtott be, Kohen Dávid Bajorországból bevándorolt talmudista volt. Emlékirata azonban tárgyalás alá nem vétetett, a mi az akkori idők sokkal fontosabb érdekkel való elfoglaltsága eléggé kimagyaráz, ha súlyt nem fektetünk is arra, hogy a pesti izraelita hitközség akkori elöljárója azzal dicsekedett, hogy tárgyalását s foganatosítását ő akadályozta meg. Annyi bizonyos, hogy Kohen emlékirata az akkori rabbik elmaradt és cultura-ellenes voltát élénk színekkel festette, s ezzel azok ellenzését kihivta; de terve egyébiránt is sok kivihetetlent foglalt magában.
