Képviselőházi irományok, 1872. XVII. kötet • 694-754. sz.
Irományszámok - 1872-712. Vidliczkay József határozati javaslata az államkölcsön törlesztése tárgyában - 1872-713. Vallás- és közokt. minister jelentése az izraelita iskola-alap tárgyában
713. SZÁM. 93 s különösen oly helyeken, a hol az elhanyagolt növendékekről való gondoskodást köztekiníetek is igénylik/' c) Harmadik czélul jelöltetik ki végre: alapítványi helyek ^felállítása szegény izraelita szülők világtalan, valamint siketnéma gyermekei száraára, oly meghatározással, hogy ezen alapítványi helyeket a vallás és közoktatási ministerium mindig nyilvános pályázat utján, a legérdemesebb s leginkább rászorul- folyamodóknak adományozza, lehetőleg tekintetbevéve a fenálló közigazgatási kerületeket is. E legfelsőbb elhatározást, melynek szövegét fontossága miatt, lehető teljességben adtam, a vallás- és közoktatásügyi minister 1856. ápril 7-én 5.114. sz. a. közölte az akkori magyarországi főkonnányz ósággal, melynek polgári osztálya (1856. 6.587. sz. a.) az egyes helytartósági osztályokkal tudatta. Csak érinteni kívánom az 1860. szeptember 3-kán kelt legfelsőbb elhatározást, mely a magyarországi világtalan izraelita gyermekek számára felállítandó alapítványi helyek számát 12-re határozza, egyébiránt azok kiosztásának módozataira nézve az előbbi szabványokat érintetlen hagyja. Úgyszintén az 1869. január 22-én már felelős m. kir. minister előterjesztésére kelt legfelsőbb elhatározást, melylyel ő felsége megengedi, hogy „az 1850. szeptember 20-iki elhatározása értelmében létesített magyar országos izraelita iskolai alapból az erdélyi izraeliták is a magyarországiakkal aránylagos, és az alap rendeltetése czéljának megfelelő gyámolitásban részesittetbessenek. * Az ország alkotmányának 1867-ben történt heryreállitása után egyébiránt egyfelől az 1868/9-iki izraelita congressus — tehát a magyarországi összes zsidóság képviselete — az iskola-alapra nézve, az előbbi legfelsőbb elhatározások alapjára állott s többi közt a rabbi-seminariumnak, és pedig kizárólag Magyarország izraelitái számára Budapesten leendő felállítását s költségeinek az izraelita iskolai alapból leendő fedezését kimondotta, — másfelől ő felsége, nemcsak ezen congressus határozatait helybenhagyta az 1869. június 14-kén kelt királyi rendelettel (lásd a vallás- és közoktatási minister irományai közt 1869: 10.878. sz. a.) s a congressusi kisebbség nevében benyújtott és a megerősítés megtagadását kérő két rendbeli folyamodvány tagadólagos elintézését 1869. június 14. és szeptember 10. kelt legfelsőbb elhatározásai által a vallás- és közoktatási ministernek megengedte, hanem legközelebbről, az én 1873. ápril 29. kelt legalázatosabb előterjesztésemre 1873. május 6. keletkezett legfelsőbb elhatározásával ujolag megengedte, hogy „az 1856. márczius 29. és 1869. junias 14. kelt elhatározásaihoz képest Budapesten egy izraelita rabbi-képző intézet, az izraelita alap költségén, a tett javaslat értelmében" — melyben kimutattaíott, hogy időközben tetemesen megnövekedett alap egy ily intézet felállitásának s fentartásának költségeit, egyéb kitűzött czéljainak megrövidítése nélkül megbírja — „felállíttassák." (Vallás- és közoktatási ministerium irományai, 1873: 12.355. sz.) II. Az izraelita iskolai alap keletkezésére s rendeltetésére vonatkozólag a tényállás e történelmi vázlata, — melyben a rabbi-képezde ügye még csak mellékesen érintetett s alább részletesb tárgyalásra van fentartva — ugy hiszem elég támpontot nyújt amaz alap jogi természetének eldöntésére. S bár e tekintetben magamnak semmi kételyem nem volt, czélszerünek láttam mégis, illetékes szakférfiak jogi véleményét is kikérni s ilyennek adására a m. k. itélő-tábla elnökét, a legfelsőbb törvényszék két tagjával, kértem fel, kik elébe a következő részletesb kérdéseket is tűztem: 1. ki tekintendő az izraelita iskola-alap alapitójának? 2. kinek áll jogában a nevezett alap felett rendelkezni? 3. jogában áll-e az izraeliták közönségének a nevezett alap felosztását vagy kiadását követelni? Az általam felhívottaknak f. évi május hó 14-én kelt jogi véleménye előttem állván (vall.
