Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.

Irományszámok - 1872-679. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése az ügyvédi rendtartásról szóló 483-ik számu törvényjavaslat tárgyában

228 679. SZÁM. A fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságot elsőbiróságilag a minden ügyvédi kamara székhelyén alakítandó fegyelmi bíróság gyakorolja. A fegyelmi bíróság a helybeli kir. törvényszék elnökének elnöksége alatt a törvényszék két birájából s az ügyvédi kamara két tagjából áll. — A birói tagok sorshúzás, az ügyvédiek a kamara választmánya által jelöltetnek ki egy évre. Tauácsjegyzőt a fegyelmi bírósághoz az elnök nevez. Másodbiróságilag a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága jár el. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli. 78. §. Az eljárásra azon ügyvédi kamara fegyelmi bírósága illetékes, melynek ügyvédi lajstromában vádlott a tett elkövetésekor be volt jegyezve. Azonban a károsított fél azon ügyvédi kamara fegyelmi bírósága előtt is megindíthatja az eljárást, melynél vádlott a feljelentés idejekor van bevezetve. Az eljárást azon körülmény, hogy az ügyvéd az ügyvédi lajstromból magát kitöröltette, s hogy egyik kamara ügyvédi lajstromában sincsen bejegyezve, nem akadályozhatja. 79. §. Ha több fegyelmi biróság közt illetőségi összeütközés merül föl: a legfőbb Ítélőszék határoz. . 80. §. A 77. §-ban megnevezett fegyelmi biróság tagjai, a közvádló vagy vádlott kifogása folytán csak a polgári törv. rendtartás 56. §. és jelen törvény 24. §. utolsó bekezdése által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett az illető fegyelmi biróság határoz. Jogorvoslatnak csak a véghatározat hozatala után van helye. 81. §. A fegyelmi eljárás vagy a kamara ügyészének kívánatára, vagy magánosok panaszára, vagy valamely biróság, királyi ügyész, avagy egyéb hatóság feljelentésére, de mindig a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után, az illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A hozandó határozat a kamara ügyészének, a kamara székhelyén levő királyi ügyésznek és a vádlott ügyvédnek minden esetben, és ott, a hol panaszló magánfél van, ennek is kézbesítendő. Ezen határozat ellen minden érdekelt fél élhet felebbvitellel, a határozat kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt. 82. §. Ha a fegyelmi bíróság vizsgálatot lát szükségesnek, ennek teljesítésére az elnök, a kamarának egyik tagját, mint vizsgáló biztost küldi ki. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. 83. §. A vizsgáló biztos kihallgatja a vádlottakat, a panaszlót, illetőleg érdekelt feleket; szükség esetében megvizsgálja a vádlott ügyvédnek a panasz tárgyát képező ügyre vonatkozó könyveit és iratait, sőt azokat le is zárolhatja, és kinyomoz minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál.