Képviselőházi irományok, 1872. XVI. kötet • 659-693. sz.

Irományszámok - 1872-663. Kivonat a főrendiház 1874. évi máczius hó 26-án tartott 83-ik ülésének jegyzőkönyvéből, a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

140 663. SZÁM. A járásbecslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése, a munka folyta­tatását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslőbiztos azt maga folytatja és fejezi be. Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a kettő­nek nézete meghallgatandó. 37. §. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei, földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának átalános jellege, ennélfogva mivelhetésének könnyű vagy nehéz volta, rajta előállítható termékek nemei, a nyerhető termések nagy­sága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszámok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csök­kentő földárjai, vadvizek vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népes­ségének arányai, szokott foglalkozási módja, a földbirtok megoszlása kis és nagy gazdaságokra. Kimu­tatandó továbbá a kis, közép és nagy birtokok vagy egyes mivelési ághoz tartozó földrészletek után holdanként fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségének megállapitására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóul szolgáljanak. A leírás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapítja s az így megálla­pított járásleirás alapján eldönti, vajon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, hányra, 38. §. A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleirás adatai (37. §.) alapján a minő­ségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki. A minőségi osztályok mivelési áganként a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett nyerhető holdankénti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint (37. §.) állitandók fel. Ehhez képest megállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedel­mezőbb, a legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok. Aztán kijelö­lendők azon községi határok, melyekben az egyes minőségi osztályok előfordulnak, kimutatandók térfo­gatok szerint az ezen osztályokban egészben vagy részben sorozandó dűlők és kitüzendők az egyes osztályokat az egész járásra nézve jelző mintaterek. E mintaterek talaj minőségük és helyi fekvésük leírásával külön jegyzékben is kimutatandók. Minden mintatér határozott jelzőkkel látandó el és annak holléte a járásban közhírré teendő. A becslők e munkálatukat a járási bizottság elé terjesztik. 39. §. A tiszta jövedelmi fokozatok egyes tételei oly módon szabandók meg, hogy: a 2 krtól 20 krig terjedő tételek ... 2 kral, a 20 krtól 1 frtig 5 „ az 1 frttól 4 frtig 10 „ a 4 frttól 10 frtig 25 „ a 10 írton felül terjedők pedig 50 krral oszthatók legyenek. Ha a kinyomozott összeg a fentebbi módon nem osztható, a legközelebbi kisebb vagy na­gyobb, de a fentebbi módon osztható összeg veendő a szerint, a mint a kinyomozott összegtől kevésbé tér el. Egyenlő eltérés esetében a kisebb összeg veendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom