Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.

Irományszámok - 1872-648. A IX-es albizottság jelentése a 21-es bizottsághoz

206 648. SZÁM. Azon nagy czél, mely a bizottság kiküldetésének alapul szolgál és annak feladatát képezi: az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, csak ugy lesz megközelíthető, ha a legszigorúbb takarékosság elve alkalmaztatik az államélet minden részében és a háztartás minden ágazatában. Ezen szempontot tartva szem előtt, az albizottság az ország jelen pénzügyi helyzetében a honvédség költségvetésének emelését szavazatával nem támogathatja. A jelen pénzügyi körülmények nem engedik meg intézményeinknek és állami szükségleteinknek továbbfejlesztését egyik téren sem, és igy a honvédségnél sem. Az ország jelen mostoha helyzetében meg kell elégednünk azzal, ha képesek vagyunk fentartani, a mi háztartásunkban nélkülözhetlen. Sokat tettünk már ma avval is, ha intézményeink fennállását sikerült biztosítani. Többet tenni a jelen mostoha pénzügyi helyzetben nem lehet. Intézményeink továbbfejlesztése a jövőre tartozik. Ebből indulva ki a csapatok szükséglete czimén 1874-re megszavazott 5,483.639 frt lenne azon összeg, melyben a csapatok költségeinek végösszege a közelebbi évekre megállapítandó lenne olyképen, hogy az egyes rovatok között az átruházás megengedtetvén, ezen czimnek összes 8 rovata alatt egy összeg vétetnék fel a költségvetésbe. Különböző intézkedések által lehetséges lesz ezen összeggel a jelen állapotot fentartani a nélkül, hogy a honvédség kiképzése, gyakorlása veszélyeztessék. Mindenek előtt tekintetet érdemel, hogy ezen czim milliókra rugó költségeinek egyes ágazatai között engedélyezendő átruházási jog a megtakarítások létesítését megkönnyíti. E tekinteten kivül a következő intézkedések vezethetnének további megtakarításokra: A töltények beszerzésénél jelentékeny költség-kímélés történhetik, mert az előirányzatba vett összeg az évi szükséglet fedezésén tul egy bizonyos tartalék-készlet beszerzésére is van számítva. A'jelenlegi tartalék-készlet további öregbítése azonban nem elkerülhetetlenül szükséges többé, mert mozgósítás esetében az első kivonulás szükséglete e nélkül is fedezve van. Ha tehát a minister odahatni igyekszik, hogy a honvédség részére szerződésszerüleg biztosított készletnek nélkülözhetővé váló mennyiségét ideiglenesen a közelebbi néhány éven át a hadügyminister saját számlájára átvegye: ezen utón jelentékeny összeg lesz megtakarítható. Az évi ujóncz-jutalék a legutóbbi tapasztalások szerint jelentékenyen kisebb lesz az eddiginél, és igy a betanítási költségek természetszerűleg apadnak. A ló-beszerzésnél is történhetnek talán intézkedések, melyek egy bizonyos összeg megkimélését lehetővé teszik. A tervezett 6 lovaskeret felállítása pedig ezen súlyosan terhelt évekről elhalasztandó lenne. Az albizottság a honvédelmi ministert felhívta, hogy iparkodjék a jelen súlyos pénzügyi helyzet figyelembe vételével lehetőleg mindent elkövetni, hogy az albizottság által kivánt megtakarítások létesíttethessenek. Általánosságban még két óhajt fejez ki az albizottság. Miután kétségtelenül egy jelentékenyebb számú s jól begyakorlott lovasság képezné a honvédségnek egyik előnyét, az albizottság azon eszmét pendíti meg és ajánlja a 2l-es bizottságnak figyelmébe, hogy óhajtandó lenne, ha a közös hadseregben a magyar lovas ezredek szaporítása által megszüntettetnék azon aránytalanság, mely a magyar gyalog ezredek és lovasság között fennáll, és igy évenkint több kiképzett lovastartalékos lépvén át a honvédségbe, közvetve biztositatnék azon czél, hogy a honvédlovasság szaporítása kevesebb költséggel is könnyebben eszközöltethessék. Azon nagy hiánynál fogva, mely a szabadságolt állományú tisztek létszámában mutatkozik a minek következi, hogy több állandó és fizetéssel ellátott tisztnek alkalmazása válik szükségessé, na-