Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.
Irományszámok - 1872-648. A IX-es albizottság jelentése a 21-es bizottsághoz
204 648. SZÁM. tését stb. a következők lennének: a közjegyzői intézmény behozataláról,. és az ügyvédi rendtartásról szóló törvények mielőbbi megalkotása és életbeléptetése, a hagyatéki eljárás szabályozása, a csődeljárás szabályozása, a telekkönyvi rendszer és eljárás revisiója és szabályozása, főleg a dologbani jogok előjegyzésénél, bekebelezésénél és kitörlésénél gyakorlatban lévő eljárás egyszerűsítése, az 1871 : XXXI. törvényczikk és a polgári perrendtartás égető hiányainak mielőbbi orvoslása, különösen az instantiára a competentiára és a perorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseknek módosítása oly irányban, hogy az igazságszolgáltatás érdekei és az államkincstár jelen mostoha helyzetéből folyó követelmények szem előtt tartassanak és lehetőleg összeegyeztessenek. Mindezen kérdések czélszerü és sikerült megoldása ugy az alsó mint felsőbb bíróságoknál a birák és bírói személyzet létszámának leszállítását engednék meg, és így jelentékeny költségkímélést eredményeznének.. Ezeken kívül súlyt helyez az albizottság a békebirói intézményre, feltéve, hogy az czélszerűen és viszonyaikhoz képest helyesen alkalmazva hozassék be, a mely esetben ezen intézmény több irányban üdvös eredményeket teremthet meg, és az igazságügyi tárcza terheinek könnyítését is fogja előmozdítani, mert a békebirák hatásköréhez utasíttathatnának több jelenleg a járásbiró teendőihez sorozott ügyek, a mi főleg azon esetben bir nagy fontossággal, ha, a mit az albizottság a jelen viszo nyai között szükségesnek tart, bizonyos a törvényben kijelölt közigazgatási tisztviselők, mint ilyenek, békebirói hatáskörrel ruháztatnak fel. A békebiró hatásköréhez lennének utasitandók a mezei és erdei rendőrségi ügyek, a vadászati kihágások, a vásári bíráskodás, a kisebb kihágási és rendőrségi ügyek; ezenkívül bizo nyos érték és összeg erejéig azon keresetek, melyek a megalkotandó rövid és egyszerű eljárás mellett könnyen tisztába hozhatók. A ministerium feladata lenne tehát a békebirákról és eljárásuk módjáról törvén yjavaslatot előterjeszteni. Addig is azonban, míg ez megtörténhetnék, és a békebirói intézmény tettleg behozathatnék: a mezei és erdei rendőrségi ügyek a vásári bíráskodás, a vadászati kihágások, és általában a kisebb kihágások a közigazgatási tisztviselők hatáskörébe lennének bocsátandók. A bírói felelősségről szóló törvénynek mielőbbi módosítását is szükségesnek tartja az albizottság, mert azon nézetben van, hogy annak főleg a fegyelmi eljárásra vonatkozó része nem felel meg a czélnak és a jelen helyzetnek. A mily fontosnak tartja az albizottság a bírói tekintély és függetlenség megóvása czéljából azt, hogy a törvény a bírót elmozdithatlanná tette; annyira figyelmet érdemel az albizottság nézete szerint az igazságszolgáltatást kereső felek érdekében, sőt magának az igazságügy magas érdekeinek szempontjából, és a kincstár terheinek könnyítése czéljából azon tekintet, hogy a hanyag, vagy a birói teendőinek pontos ellátására nem képes biró a törvény utján állomásától elmozdittassék. Az első szervezés nagy nehézségeinél fogva ilyen esetek gyakrabban is előfordulhatnak, a fenálló törvény azonban ezen bajnak megszüntetését nem engedi. Azon czélból tehát, hogy ezen a birói szervezetben mutatkozó bajok orvosoltathassanak, a felelősségről szóló törvény, és főleg annak a fegyelmi eljárásra vonatkozó része a törvény alapelveinek fentartása mellett átdolgozandó, és megfelelőleg módosítandó lenne azon irányban, hogy a hanyag, és birói teendőinek ellátására nem eléggé képes biró a törvény utján fegyelmi eljárás mellett elmozdittathassék, és így a fentérintett bajok ezen utón orvosoltassanak. Az igazságügyi ministerium költségeinek egyes czimeire nézve a következőket jegyzi meg az albizottság:
