Képviselőházi irományok, 1872. XIII. kötet • 622-648. sz.
Irományszámok - 1872-642. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról
642. SZÁM. 147 Ha elég ok van annak megengedésére, hogy egy kérvény több külön álló követelési összegre is vonatkozhassék: már ezzel teljesen indokolva van, hogy a fizetési meghagyás azon követelési összegre, melyre nézve a kérvény a törvény határozatainak megfelel, meg ne tagadtassék. 8. §. Az 1868. LIV. törvényczikk 253. §-a sommás perekben 8 napi határidőt szab az ítéletben megállapított kötelezettség teljesítésére. Elvontan tekintve annyi idő itt is elég lenne arra, hogy az adós elhatározza magát, vájjon ellent mondjon-e, vagy egyszerűen teljesítse a rendeletet? Mindamellett czél szerübbnek látszik e tekintetben a külföldi törvényhozások példáját megközelíteni, melyek legtöbbnyíre 14 napot tűznek ki a meghagyás teljesítésére. Inkább lehet az ellenmondás elmaradására számítani akkor, ha adósnak több idő engedtetik a kötelezettség leróhatására. A fizetési meghagyásban a dolog természetéhez hiven nemcsak a követelési összeg, hanem az időközi kamatok, s az eljárási költségek is szabatosan megállapitandók. 9. §. Minő joghatályt gyakorol a per alatt állás azon viszonyra, melyben az ügyfelek egymással, a keresettel s a bírósággal állanak: azt részben az anyagi, részben az alaki jog határozmányai szabják meg. Törvényeink e tekintetben részint hiányzanak, részint nem rendszeresek, s azért itt nagyrészben csak a gyakorlat irányadó. E joghatály különösen kiterjed azon kérdésekre, melyeket az 1868. LIV. törvényczikk 12., 68. és 77. §-ai szabályozzák. Kiterjed továbbá a connexitásra, valamint a birói illetőség érintetlen maradására az esetben, ha az azt megalapító körülmények a per folyamában változást szenvedtek. Kiterjed végre az elévülésre is, a mennyiben ez a perfolyamban részint alszik, részint megszakad. A legtöbb külföldi törvény a meghagyási eljárás joghatályát mindezekre kiterjeszti. A javaslat azonban czélszerűnek látta az osztrák törvényt követni annyiban, a mennyiben a viszonkereset és connexitás birói illetőségére nézve kivételt tesz, e két kérdésnél nyomulván különösen előtérbe a meghagyás iránti kérvénynek az alakszerű keresettől való különbözősége. Hogy a joghatály bekövetkezte nem a kézbesítéstől, hanem a kérvény beadásától számíttatik, s hogy e tekintetben a javaslat a németországiaktól lényegesen eltér, ez a dolog természetének jobban megfelelő hazai jogtudatban találja indokolását. 10. §. Miután a fizetési meghagyás az ellenmondás elmaradása esetében ítélet hatályával bírhat: szükséges, hogy az az ügyfeleknek eredeti bírósági kiadvány alakjában kézbesittessék. A hitelező részére az alakszerű kézbesítés nem föltétlenül szükséges ugyan, mert neki az rövid utón is átadható s az átadás a meghagyási jegyzőkönyvben megjegyezhető volna, a mint a legtöbb külföldi törvény csakugyan ekként is intézkedik: de nálunk egyelőre a hitelező részére is a rendes kézbesítés lát sz i czélszerübbnek. 11., 12. §. Hogy az adós necsak a fizetési meghagyásban kitűzött határidő leteltéig, hanem azután is mindaddig érvényesen mondhasson ellent, mig a hitelező végrehajtásért nem folyamodik: e rendelkezés minden külföldi törvényben feltalálható. Észszerű indokát abban leli, hogy a fizetési meghagyás csak feltételes birói intézkedés és mindaddig nem bir a jogerejü ítélet hatályával, következéskép ellene mind19*
