Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-574. A képviselőház tanügyi bizottságának jelentése „a középtanodai oktatásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

24 574. SZÁM. Egyéb nem-állami tanintézetek hatóságai kötelesek gondoskodni arról, hogy tanári testületüknek egy-egy választott tagja a 48. §-ban rendelt országos tanári értekezletre elküldessék. 61. §. Azon gymnasiumok és reáliskolák, melyek törvényhatóság vagy község vagyonából és jövedelmeiből a törvényhatóság vagy község által felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn, ezentúl felekezeti jelleggel nem biró közös tanintézeteknek tekintetnek. Azon már fenálló ily hitfelekezeti iskolákra nézve mindazonáltal, a melyek eddigelé a törvényhatóság vagy község vagyonából vagy jövedelmeiből tartatnak fenn, avagy segélyeztetnek, szabadságában áll az illető törvényhatóságnak vagy községnek az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani ; de ily esetben a segélyezés a község, illetőleg törvényhatóság területén lévő különböző hitfelekezeti nyilvános gymnasiumok és reáliskolák között igazságos arányban osztandó meg, s egytől sem tagadható meg, mig a többi felekezetek iskolái irányában is meg nem szüntettetik. 62. §. Valamely vallás-felekezet, törvényhatóság, község, társulat avagy egyes által fentartott oly középtanodai tanintézetet, melynek fenállását országos műveltségi vagy fontos helyi érdekek kiválóan igénylik, és melyet az illetők nem birnak saját erejükből a törvényes kellékeknek megfelelően fentartani (különösen, ha egyszersmind középtanodai czélra tett, a helyhez kötött jelentékeny alapitványok vannak) a közoktatási államkormány segélyezheti, s illetőleg gondjai alá veheti a következő lényegesebb feltételek alatt és módon: a) a tanodának azon időszerint meglévő minden alapitványos tőkepénze, épületei, mindennemű ingó és ingatlan birtoka, továbbá is az intézet tulajdona marad, s annak jövedelmei azontúl is ugyanazon intézet czéljára fordítandók; b) az ily államsegély lyel fenálló középtanodában az állami középtanodák tanterve alkalmazandó \, c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt nevezett tőkepénz, alapítvány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető intézet hatósága által netán kijelölt egyéb jövedelmekből dijaztatnak, továbbra is mindig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a tanárok fizetését is ugyanazon hatóság határozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapítani, az állam-kormánynyal a segélyzés iránt kötött szerződésben. Valamint más oldalról az állam által (vagyis az állami segélyből) fizetett tanárokat a közoktatási minister nevezi ki; d) ha az állam a tanoda törvényszabta évi szükségeinek fedezésére megkívántató összegnek felénél kevesebbel vagy legfeljebb felével járul a segélyzett tanintézet fentartásához, (és igy a teher nagyobb részét az illető intézet hatósága viseli) azon esetben a tanintézet felett való összes igazgatási és rendelkezési jog (a fentebbi a), b), c) pontok megtartása mellett) továbbra is az intézet hatóságát illeti, és a közoktatási államkormány csupán a felügyeleti jogot gyakorolja a segélyzett iskola irányában. Ha pedig az állam évenkint a szükséges összegnek felénél többel járul a tanoda fentartásához, (tehát a teher nagyobb részét ő viseli) ez esetben a közoktatási kormány az egész tanintézetet gondoskodása és rendelkezése alá veszi, de az illető intézet saját hatósága számára, a fentebbi a) pont alatt irt vagyon tulajdonjoga és az intézetre fordítása, valamint a c) alatt irt tanár-választási jog biztosíttatik; e) bármely középtanodai tanintézetet a közoktatási kormány csak azon esetben és addig gyámolithat anyagilag a fent előadott módon, ha és a meddig azon iskolát fentartó vallási vagy világi testület önként elfogadja, vagy óhajtja a segélyezést.