Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-603. Belügyminister előterjesztése a Rádl-féle alapítvány számadásairól

214 60 3. SZÁM. 336 forintot, végre az alapítvány kezelőinek évenként járandó 210 forintot o. é. mindaddig kifizetni, mig a hagyományosok egyenes örökösei élnek, az ezen évi járadékok kielégítése után fentmaradandá összeget pedig az alapítványi czélra leendő fordítás iránti rendelkezés tekintetéből az időkori belügyniinister úrhoz évenként számadás mellett beterjeszteni kötelesek. 9-szer. A hagyományosok raagvaszakadásával az őket illető évi járadék az alapítványhoz csatoltatik, és a mikor a hagyományosok mind kihalnának, az egész hagyaték jövedelme az alapítványra szálland, utóbbi esetre azonban a kamatok egy ötöd része évenként az alapítványi tőke nevelésére lesz forditandó. 10-szer. Az alapítványi czélra esedékes jövedelem, a magas belügyministerium által kijelölt magyar- és erdélyországi megyék szükséget szenvedő magyar érzelmű honfiai segélyezésére évenként felváltva, az időkori belögyminister ur által fog kirendeltetni, és az illetőknek, — kik nagyobb inség esetében két egymás után következő évben is részesülhetnek a segélyben — kifizettetni; mivégre Magyarhon minden magyar érzésű megyéi ideértve azon tótajku felső megyéket is, hol a magyar érzés és honszeretet uralkodik, valamint Erdélyhon Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Felső-Fehér, Hunyad, Kolozs, Küküllő és Torda megyéi, végre Aranyos-, Csik-, Három-, Maros- és Udvarhely-székei, az alapítvány jótékonyságábani felváltva részesülhetés végett a kebelükben felmerült ínséges eseteket a magas belügyministeriumhoz előterjesztendik. Ellenben az alapítványban nem részesülhetnek Horvátország, Szlavonai, a Tengerpart és temesi bánat megyéi, a hol más, mint magyar nyelv és szellem uralkodik. 11-szer. A jelen alapitó-levél 3 egyenlő eredi példányban, melyből egy az országos, egy a magyar királyi belügyministeri, egy szab. kir. Győr városi levéltárakban őriztetni fog, az alapitó végrendeletének végrehajtói által aláirva, s a magas belügyministerium elfogadásával megerősítve kiadatott. Budán, 1868. évi ápril hó 23-án. A másolat hiteléül: Szallay s. k., aligazgató.