Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.
Irományszámok - 1872-603. Belügyminister előterjesztése a Rádl-féle alapítvány számadásairól
212 603. SZÁM. lyében változna, ugy ő lépeud a 100 p. forint fizetésbe és az amazok által választott az övébe, mely rend folyvást megmaradand. A 17. czikket, a mely következő szavakon: „Ha ezen kezdődik, — és kapják ki évenként" végződik, ezennel ünnepélyesen megsemmisítem, és erő nélkül valónak nyilvánítom. Ehhez képest legyenek a 18., 19., 20. és 21. pontok magyarázandók, t. i. hogy azon hagyományaim a mostani értéköknél nagyobbra nem emelkedhetnek. A mi a 21. czikket illeti, noha öcsém Böhm Pál kevés hetek előtt, a mikor én neki a köztünk történt szerződés szerint a második 400 pfrt angaziát kifizettem, velem igen illetlenül és háladatlanul bánt, még is tekintve gyermekei jövendőjét, azoknak a 21. czikkbe hagyott éven és egyenkénti száz pfrtot százhatvan (160) pfrtokra emelem és alapítom, s kívánom, hogy ezen hagyományom, főkép azoknak jó nevelésökre fordítódjon, a mire a végrehajtó urak felügyelését szívesen megkérem. Ezen hagyomány azon gyermekek kiholtok után szálland azoknak törvényes örököseikre, a kik azt rátájokhoz képest, t. i. egyik-egyik örökös gyermekei a 160 pfrtot felosztva kapják ki. A 23. czikk ugy értetődjön, hogy a maradandó vagyonom összege jövedelmeiből bejövendő pénz először is az én csekély adósaim, azok után a készpénzbe tett hagyományaim kifizetésökre fordítódjon, a végrehajtó urak szabad rendelkezése s belátásuk szerint. Végtére rendelem és kívánom, hogy a már eddig tett hagyományaimon kivül még következendők részesüljenek jóakaratomban. Az eperjesi ágostai evangélikus főiskola felsegélyésére ötszáz (500) pforint, a rozsnyói szinte a felekezetű iskolának kétszáz (200) pforint, a késmárki szinte a felekezetű iskolának száz (100) pforint. Ezen három hagyomány mindeniknek egyszerre fizetődjön ki, hogy azok abból tetszésök szerint rendelkezhessenek. Továbbá kassai lakos néhai Schönhoffer Jakab és felesége Fischtrovits Karolina asszony gyermekeinek hagyok atyafiságos hajlandóságom jeléül összesen kétezer (2000) pforintokat. Ezeknek a hasznát, még az özvegy Schönhofferné asszony él, ő használja, a gyermekei közt való felosztást reá bizva kívánom, hogy az a gyermekei közt egyenlően osztódjon el. Régi becsületes jóbarátom járásbiró Nagy Mihály urnák azon kedves vadász duplafegyveremet, a mely egy fehéres tokban áll, ajándékozom halálom esetére. Szinte kedves jó régi barátom Nánássy Benjámin urnák ajándékozom a régi cylinder órámat, és ehhez tizenöt darab valóságos aranyakat. A mi holtom után fehérnemű ruhám s más egyéb holmi pipere és egyébféle, a vagyonba található aranyféle stb. az almáriumaimban találtatnak, azt Lakits Anna fogadott leányomnak ajándékozom, melyhez neki egy hat személyre való evő ezüst készület, a mennyire hiányzana, egészitődjön ki, t. i. három tálaló, hat evőkanál, hat kés, hat villa, hat kávéskanál, hat villatartó. A 18-ik czikk megszűnik, és az addig az ó-szalonaki készpénzemen szei'zett vagyonom iránt tett ottani rendeletem. Ugyanis rendelem, hogy az halálommal szálljon ajándékul Lakits József, volt jó gazdasszonyom kedves öcsére azon lekötelezéssel, hogy ezeknek még most életben levő öregatyja és anyja bírhassák, és magok szabadon használhassák, míg élnek. Minthogy igy Lakits Anna fogadott leányom jövedelme csökken, azt azzal pótolom ki, hogy a száznegyven pengő forintra emelődjön évenként, ha férjhez menne, adódjon százhatvan pengő f orint neki évenként. Kőszeg városában birok egy kis gesztenyés erdőt (Kástenbaum-Garten), azt ajándékozom ottani czipész Keller Pálnak és feleségének. írtam ezen végrendeletem pótlékát Debreczenben ; július 28-án 1852. Rádl József m. k. (p. h.) Alólirtak polgár Rádl József ur által személyesen megkérve, hogy mi az ő helybeli házánál s lakhelyén jelennénk meg, együtt — személyesen a most általa készült, azon Codicillus hitelesítésére, amelylyel ő az 1850-ik évben készült eredeti végrendeletét részszerint megváltoztatja, avagy módosítja. Mi tehát kívánván ezen törvényes barátságos meghívásnak megfelelni, ma együtt a mondott lakhelyén és házánál megjelentünk, a mikor a fentemiitett Rádl József ur élőnkbe terjesztvén ezen egy ivnyi tulajdon keze iratát, ezt előttünk tulajdon kezével aláirta és szokott pecsétjével megpecsételte, és azt nyilvánította előszavával, hogy ezen irat azon Codicillus, a melynek valóságát mi saját kezünk aláírásával és rendes pecsétünkkel ellátva, meghitelesitsük, ugyszinte az utolsó sor előtt harmadik sorban ezen szavakban „neki évenként" tett igazitásnak
