Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-595. Törvényjavaslat, a földadó szabályozásáról

595. SZÁM. 193 kálómmal az előleges bejelentések a községi bizottság által eszközlött előleges kiigazitások és az ekkon felmerülő nehézségek megvizsgáltatnak, s az érdekeltek jelenlétében és közreműködésével elintéztetnek* hogy ez alapon a községnek ujabb telekkönyve, illetőleg birtokivei elkészittethessenek. 45. §. A térfogat kiigazítása, illetőleg a birtokosok arra vonatkozó bejelentései helyességének ellen­őrizése ott, hol a részletes catasteri felmérések már megtétettek, ezen felmérési munkálatok, a hol a részletes felmérés még nem eszközöltetett, a tagositási munkálatok ezekhez tartozó vagy más föld­könyvek és térképek, s a hol ezek sincsenek, a tényleg fennálló földadó ideiglen behozatala alkalmá­val készített concretális térképek és egyéb segédadatok alapján történik. E czélból közhatóságok és magánosok tartoznak a birtokukban lévő térképeket, földkönyve­ket, vagy azokból készült kimutatásokat a kiigazítással megbízott közegeknek téritvény mellett kiszol­gáltatni, vagy azoknak megtekintésére s lemásolására módot nyújtani. Az állam az átadott okiratok épségbentartása- és visszaszolgáltatásáért felelős. 46. §. A járási bizottság mindjárt megalakulása után egy járás-becslőt, s ennek akadályoztatása esetére egy helyettes becslőt választ, s ezen járás-becslő, illetőleg helyettese, a 47., 48. §§-ban körülirt teendőkhöz a becslő-biztos által meghiva, azzal együttesen eljár. A járás-becslőnek és helyettesének akadályoztatása vagy meg nem jelenése a munka folyta­tását fel nem tartóztathatja, s ily esetben a becslő-biztos azt maga folytatja és fejezi be. Ha a becslők valamely tárgyra nézve nem tudnak megegyezni, a bizottságban mind a ket­tőnek nézete meghallgatandó. 47. §. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását, melyben mindenesetre elősorolandók a járás kiterjedése, határai, községei földrajzi fekvése, égalji viszonyai, talajának általános jellege, ennélfogva mivelhetésének könnyű vagy nehéz volta, a rajta előállítható termékek nemei, az elérhető termések nagysága, azoknak szokásos árai, a járásban szokásos gazdálkodási rendszer, az igás és kézi napszá­mok bére, a talaj termőképességét fokozó és biztosító mesterséges csatornák, védtöltések vagy azokat csökkentő földárjai, vadvizek, vagy vízállások, a közlekedési eszközök és a piaczi viszonyok, a járás népességének arányai, szokott foglalákozási módja, a földbirtok megoszlása kis- és nagy-gazdaságokra Kimutatandó továbbá a kis-, közép- és nagy-birtokok vagy egyes mivelési ághoz tartozó földrészletek után holdankint fizetni szokott évi haszonbér is, mely adatok nem az egyes birtokok jövedelmezőségé­nek megállapítására, hanem azon czélból használandók, hogy a járások és majdan a kerületek közötti arány megítélésénél tájékozóul szolgáljanak. A leírás adatainak helyességét a járásbizottság megvizsgálja, megállapítja, s az így meg­állapított járásleirás alapján eldönti, vájjon több osztályozási vidékre legyen-e a járás elkülönítendő, s ha igen, hányra. 48. §. A becslők a bizottság által átvizsgált s megállapított járásleirás adatai (47. §.) alapján a minőségi osztályok s a tiszta jövedelmi fokozatok felállítása iránt javaslatot dolgoznak ki. A minőségi osztályok mivelési ágankint a vidéken szokásos gazdálkodási rendszer mellett elérhető holdankinti tiszta jövedelem nagyobb vagy kisebb foka szerint (47. §.) állitandók fel. Ehhez képest megállapitandók a járásban, illetőleg osztályozási vidéken található legjövedel­mezőbb, a legcsekélyebb jövedelmű és a szükséghez képest a többi közbeeső osztályok. Aztán kijelölen­KÉPVH. IROMÁNY. 1872—75. XII. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom