Képviselőházi irományok, 1872. XII. kötet • 574-621. sz.

Irományszámok - 1872-590. Bánya-törvényjavaslat

106 590. SZÁM. 203. §. Áttörésekben a határpontok az adománylevélben foglalt mértékek szerint állapitandók meg. Felső-magyarországi hossztelkekre nézve azonban az előforduló határvillongásoknál következendők állapittatnak meg, különösen: a) Az adományozás elsőbbsége előjogot ád minden más későbbi birtokos ellenében. Ha bebizonyul, hogy a később adományozott hossztelek felére a korábbival azonos, a későbbi adományos további jogát elveszti; az addig jóhiszemüleg kivájt érezek azonban tulajdonul megmaradnak. b) Ha a két hossztelek telére egymást átszelné, vagy egymáshoz annyira közelednék, hogy az egyik a másiknak oldalhatárába esnék, ez esetben a később adományozott éreztelep is a korábbi adományos határain belül az utóbbinak tulajdona. e) Az elsőbbségi jog azonban megszűnik, ha bebizonyittatik, hogy a későbben adományozott éreztelep a korábbi hossztelek ércztelepét egészen elvágja, mely esetben a korábbi hossztelek a későbbi hosszteleknek oldalszélességére való tekintet nélkül az elvágó telepig terjed. Ellenkezőleg, ha a későbbben adományozott éreztelep a korábban adományozott által vágatnék el, amaz csak emennek oldalszélességeig mivelbető ki. d) Ha valamely éreztelep azonossága adományozott bányatelkek birtokosai által kétségbevonatik, az azonosságnak bebizonyítása azt illeti, ki az azonosságot állítja. Ha azonban az éreztelep azonossága iránti vita adományozott bányatelek birtokosa ellen valamely zártkörű kutatmányos vagy felkérő műveletéből támadna: az adományozott bányatelek birtokosa jogaiban mindaddig megvédendő, míg a zártkörű kutatmányos vagy felkérő erősebb jogát be nem bizonyítja; fenmaradván neki ez esetben kártalanítási igényeinek a törvény utján való érvényesithetése. Minden ily esetben a bányahatóság a felek és netaláni szakértők kihallgatása után azon miveletet határozza meg, mely az azonosság bebizonyítására szükséges. e) Ha az azonosság bebizonyításáig valamely éreztelep tulajdona a bányatulajdonosok közt kétes, a bányahatóság köteles az iránt intézkedni, hogy a tulajdonjog iránti Ítélet jogerejüvé váltáig a mivelési üzlet hites felügyelet alatt és külön számlának vezetése mellett történjék, az ebből eredő nyereség pedig valamely pénzintézetnél kamatra elhelyeztessék. TIZENEGYEDIK FEJEZET. A bányabirtokosoknak hivatalnokaikhoz és munkásaikhoz való viszonyáról. 204. §. Minden a bányászat köréhez tartozó ipartelepnél munkarendnek kell kifüggesztve lenni, melybe következők veendők fel: a) a felügyelő- és dolgozó-személyzet különféle osztályzata és foglalkozása, jelesül a nők és gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel a helyi viszonyokra, a nők és gyermekek testi erejére és az utóbbiak iskolai kötelezettségére; b) a munkaidő tartama; c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozmányok; d) a felügyelők és munkások közti viszony, azoknak magatartása munka közben és munkán kivül; e) a munkásokkali bánásmód megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben; f) a munkarend áthágóira szabott bírságok; g) a felmondási határidő és azon esetek, melyekben a szolgálati viszony azonnal felbontható. E munkarend másodlata a bányahatóságnál benyújtandó.