Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-551. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak jelentése a földadó szabályozási törvényjavaslatról
88 551. SZÁM. De ha a tiszta jövedelemre befolyással biró viszonyok egy becslő-járás területén belől anynyira különbözők, hogy az egész becslőjárásra ugyanazon egy tiszta jövedelmi fokozat czélszerüen nem alkalmazható, a becslő-járás több osztályozási vidékre osztandó fel, melynek mindenikében külön osztályozás alapján külön tiszta jövedelmi fokozat készitendő. Minden mivelési ágban annyi osztály állítandó fel, a mennyi a tiszta jövedelemre tényleges befolyással biró gazdasági és értékesítési viszonyok különbségei szerint szükséges. Egy mivelési ágban azonban járásonkint, illetőleg osztályozási vidékenkint legfeljebb nyolcz minőségi osztály állitható fel. 14. §. Az osztályok jelzése végett mivelési ágankint az osztály jellegét leginkább kitüntető mintaterek jelöltetnek ki oly számban, hogy minden község határában az ott előforduló osztályok legalább egy-egy mintatér által legyenek képviselve. 15. §. A föld tiszta jövedelme a termés, a terményár és a gazdálkodási költségek évi átlagai szerint számíttatik ki. 16 §. A föld tiszta jövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség a következő határozmányokhoz képest veendő fel: a) Szántóföldek terméséül vétetik a szokásos gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és hasznok értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a felügyeletre, a trágyázásra, szántásra, kapálásra, boronálására vagy hengerelésre, a termények le- és betakarítására, cséplésére, szükséges kézi és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az minden évben előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le. b) Kertek terméséül vétetik a zöldség, gyümölcs és esetleg fütermés, a miből gazdálkodási költség fejében az ültetésre, mivelésre és őrizésre szükséges napszám, és a vetőmagra, illetőleg ültetményekre és trágyázásra szükséges kiadás vonandó le. Virágos-kertek a hasonló talajú és fekvésű haszonkertek módjára becsülendők meg. c) Rétek terméséül vétetik az anyaszéna, esetleg a sarjutermés és a legeltetési haszon, a miből mivelési költség fejében a kaszálásra, gyűjtésre, behordásra és összerakásra szükségelt gyalog és igás napszámok költségei vonandók le. d) Szőlők terméséül vétetik a szőlő, illetőleg must- és törkölytermés, az összes gyümölcs, és más melléktermények értéke, miből mivelési költség fejében a kapálásra, metszésre, kötésre, kocsolásra, szüretelésre és őrizésre szükséges napszám, továbbá a trágyázásra, karózásra, tőkésítésre és a telek épségben tartására szükséges művekre fordított költség vonandó le. e) Legelők termése és költsége a hasonló fekvésű és talajú rétekkel egybehasonlitva állapítandó meg. Fekvésüknél és talajuknál fogva más mivelési ágba nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábasjószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek fel, minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenkint mennyi ideig képesek eltartani. f) Erdők hasznául vétetnek a fatermés (a fő-árt számítva) és az erdei mellékhaszonvételök, u. m. a legeltetés, a mag, a kéreg és a gubacs, a miből mivelési költség fejében az. erdőtenyésztésre, ápolásra s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások vonandók le.