Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-573. Inditvány Simonyi Ernő és társai részéről a keleti vasut ügyében
573. SZÁM. 397 573. szám. Indítvány. Tekintve, hogy a kormány által, a keleti vasút ügyében beterjesztett és a képviselőház irodájában letett irományokból világosan kiderül az, mikép a k e leti vasut-hálózat kiépítésénél és a részvényesek által összetett pénz kezelésénél oly eljárás követtetett, mely fenálló törvényeinkkel egyenes elleniében áll; tekintve, hogy e törvénytelenségek a kormány beleegyezése és hozzájárulása, hanyagsága és mulasztása vagy tudatlansága által követtettek el; tekintve, hogy ennek következtében ugy az állam, mint egyesek és különösen a részvényesek, kik a törvény oltalma, a kormány felügyelete s az állam biztosítása mellett fektették pénzüket egy közhasznú vállalatba — sok milliókra menő kárt szenvedtek; tekintve, hogy a kormánynak ezen törvénytelen eljárása és mulasztásai következtében a nagy anyagi káron felül az országban a közerkölcsiség is mélyen sülyedt, az állam hitele pedig — ugy anyagilag mint erkölcsileg — a legérzékenyebb csorbát szenvedte; tekintve, hogy az 1848. évi III. törvényCzikk 32. §-a szerint: „A ministerek feleletre vonathatnak minden oly tettért vagy rendeletért, mely a fenálló törvények rendeletét vagy tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki," továbbá „A törvények végrehajtásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bizott végrehajtási eszközökkel elháríthatok valának"; mindezeknél fogva népképviselői kötelességünknek tartjuk, s hivatásunknak ismerjük, — azon tényleges vagy volt ministereknek, kiknek részvéte az elkövetett törvénytelenségekben s mulasztásukban — megállapítható, az 1848. évi törvenyczikk értelmében, vád alá helyezését indítványozni. Miután pedig a keleti mozdonyvasut kiépítését elrendelő 1868. évi XLV. törvenyczikk 14. §-a közmunka- s közlekedési, és pénzügyministereket — együttesen — bizta meg, ezen törvény végrehajtásával; és miután ezen két ministeriumnál a fentebbi törvény alkotása óta ismételten változtak a ministerek, de esetleg azon ügyben azokon kivül más ministerek is befolytak; annak meghatározására, hogy névszerint melyik ministert és mennyiben terheli a felelősség súlya indítványozzuk: Hogy a tényálladék megállapítására, az egyes ministeriumok külön-külön részvéte, s az ezzel járó személyes felelősség fokozatainak — illetőleg a ministereket egyénileg terhelő vád-meghatározására, küldjön ki a képviselőház egy hét tagból álló bizottságot, mely felhatalmaztatván, az illető minis terek, ministeri hivatalnokok és mindazok, kik e vasutáhálózat kiépitésénél, vagy a reáforditott pénz kezelésénél — bármi tekintetben részesültek, — továbbá bel- és külföldi tanuk és szakférfiak — eskü alatti — kihallgatására a netán szükséges helyszíni vizsgálatok teljesítésére, szóval mindarra, a mi ezen ügy kiderítésére és megvilágitására szükségeltetik; ugy, hogy az 1848. évi III. törvenyczikk 33. szakasza értelmében, a ministerek vád alá helyezése és a vád kezeléséhez szükséges adatok előkészítve legyenek.
