Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-566. Törvényjavaslat, a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról

318 566. SZÁM. 5. korlátolt körű nagyparti hajózása hajók; 6. az osztrák és magyar-horvát tengerparti kisparti hajózásu hajók. Ezen hatféle osztályzat nem volt czélszerü, sőt ellenkezőleg bizonyos tekintetben gátlólag hatott a tengeri kereskedésre, ily sokféle osztályzat más államokban nem is található és nálunk csak is onnan eredt, hogy a rendszer nélkül kibocsátott ujabb és ujabb szabályzatok a hajózás némely fajára kedvezményeket honosítottak meg a nélkül, hogy az előbb fenálló korlátokat teljesen megszüntették volna. A hajók osztályozásának belső alapja azon követelményektől függ, melyeket az államigazgatás az egyes hajók parancsnokától, személyzetétől — sőt gyakran magának a hajónak alkatától igényel arra nézve, hogy bizonyos tengeri utat megtehessen. A szerint tehát, a mint a hajó-vállalatok hajójának rendeltetését kijelöli, meghatározza egyszersmind, mely osztályba kivánja azt sorozni, s az állam ismét maga részéről kijelöli azon következményeket, melyeket a tengeri utazás czéljából az igy osztályozott hajó vezényletétől és a hajótól követel. Tengerészetünk viszonyainak leginkább megfelel azon három osztályzat, melyet a törelfogad, s mely szerint kisparti hajózás, nagyparti hajózás és hosszujáratu hajózás különböztetik meg. A kisparti hajózás megfelel az eddigi tágabb körű kisparti hajózásnak, szűkebb körű osztályzatra nincs szükség, mert azon ismeretekkel és tapasztalatokkal, melyek a hajónak a magyar-horvát tengerpart melletti sikeres vezetésére szükségesek, a hajót a törvényjavaslat által a kisparti hajózás számára kijelölt határokban is teljes biztonságban lehet járatni. A kisparti hajózás határainak meghatározásánál ki nem kerülhette a kormány figyelmét azok kérdés, vajon nem lehetne-e a kisparti hajózást az adriai tenger egész olasz partjaira és Siciliára is kiterjeszteni, és pedig annál is inkább, mivel az Olaszországgal 1867. ápril 23-án kötött kereskedelmi szerződés XIII. czikke értelmében a parti hajózás a két fél alattvalóinak kölcsönösen megengedtetett. Mivel azonban az olasz partra való hajózás sokkal több tengerészeti és csillagászati ismereteket feltételez, mint melyet a törvényjavaslat által körülhatárolt kisparti hajózás követel, e határoknak az olasz partokon való kiterjesztése saját partunkon való hajózásunk érdekében nem látszott czélszerünek. Ezen intézkedés egyébiránt az olasz tengerészeknek mi előnyt sem nyújt saját tengerészeink felett, mivel a kisparti hajózásnak megfelelő olasz hajózás az olasz törvények értelmében nem terjed partjainkra, s igy mind nálunk, mind Olaszországban az emiitett szerződés czikke más természetű hajók számára nyújtja csak a kikötött kedvezményt. A nagyparti hajózás az eddigi tágabb körű nagyparti hajózásnak felel meg, itt is az előbb emiitett okoknál fogva szűkebb körű hajózás felállítása szükségtelen; de másrészt az eddig fenállott határokat némileg tágítani kellett. A suezi csatorna megnyílta következtében a veres tenger partjai a. földközi tengerrel hozattak kapcsolatba. A vörös tenger partjain lévő számos sziklák valamennyi hajóra nézve kalauz (pilóta) használatát teszik szükségessé, ha csak a hajó az emiitett partokon gyakori járás által a tenger veszélyeit ki nem ismerte, maga a tenger különben ugyanazon tengerészeti ismeretekkel járható meg, melyet a földközi vagy fekete tenger megjárásánál kívántatnak, s ép ennélfogva kiterjeszti a törvényjavaslat a nagyparti hajózást az eddigi tágkörü nagyparti hajózás határain kívül még a suezi csatornára és a vörös tenger partjaira. A hosszujáratu hajózás megfelel az eddigi hosszujáratu hajózásnak. Az emiitett módon osztályozott hajók lajstroma az illető hajózás természetének és jellegének leginkább megfelelőleg külön hatóságok által fog vezettetni és pedig (11. §.) a hosszujáratu hajóké —