Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-565. Törvényjavaslat, a keleti marhavész elleni intézkedésekről

304 565. SZÁM. 49. §. Az egyes községek vagy puszták határainak rendes őrökkel való elzárolásából eredő költségeket az illető vészkerület községei az állammal egyenlő arányban viselik. 50. §. A vészlepte helység vagy puszta határán belőli óvó és irtó intézkedések, ugy mint: a beteg állatok elkülönitése, a hullák kivitele és eltakaritása által okozott költség az illető községet vagy a puszta birtokosát, illetőleg bérlőjét terheli. 51. §. Az egyes vészlepte udvarok fertőtlenítése költségeit az illető birtokosok vagy bérlők viselik, 52. §. Kártérítés. Azon marháért, mely vagy a vész megállapithatása végett a jelen törvény 33. és 34. §§-ai alapján üttetett le, vagy a központi vészbizottmány vagy kormánybiztos rendeletéből ezen törvény 44. §-a és a kiadandó szabályrendelet alapján lebunkóztatik, a tulajdonos kárpótlást nyer, feltéve, hogy: a) marhája megbetegedését azonnal feljelentette ; b) a jelen törvény bármely határozatának megszegése által kárát önmaga vagy emberei nem okozták. 53. §. A kárpótlás egészséges marháért — a netalán elárusitás végett átengedett részekből nyert tiszta haszon betudásával — annak teljes értékében adatik, — beteg marháért ellenben az értéknek csak fele térittetik meg. 54. §. Oly lebunkózott marháért, melynek az országba behozatala óta még 10 nap el nem telt, kárpótlás az 52. §-ban foglalt feltételek alatt is csak azon esetben jár, ha annak az ország belsejében lett befertőztetése igazoltatik. 55. §. A vészragály kiirtása czéljából befertőztetett vagy ragályfogó tárgyaknak elrendelt megsemmisitése következtében eredő kár megtéritése iránt, ha a kár érzékenyebb, a kárvallott felek folyamodására esetről-esetre a központi vészbizottmány határoz. 56. §. Kárbecs ü. A marhának lebunkozása vagy egyes tárgyak megsemmisitése következtében szenvedett kár értéke a szabályrendelet értelmében megejtendő becsű utján állapittatik meg. A becsű alapját az illető állatnak vagy tárgynak valóságos, a marhavész jelenlététől, s e miatt életbeléptetett rendszabályoktól elvontan, csupán az azelőtti helyi árak szerint felvehető értéke képezi.