Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-564. Törvényjavaslat, a méter-mérték behozataláról
286 564. SZÁM. A súlymérték egysége eredetileg a gramm volt. Ennyi egy ezredrész liter lepárolt viznek a súlya, 4 celsius foknyi mérsékletnél a fagypont felett. Többszörösei és hányadrészei egyetlen később emlitendő kitétellel a fentebb emiitett görög és latin szók előretétele által fejeztetnek ki. így például a dekagramm 10 grammot, a kilogramm ezer grammot, decigramm egy tizedgrammot jelent, és igy tovább. Minthogy azonban a gyakorlatban leginkább előforduló sulyok mérésére a gramm igen kicsiny suly-egység már, eredetileg a grammnak ezerszeresét, t. i. a kilogrammot készítették el platinából, és vették őrizet alá a párisi nemzeti levéltárban. Ez az úgynevezett „kilogrammé des archives", vagy „kilogrammé prototype". A többi nemzetek, melyek e mérték-rendszert magukévá tették, a kilogrammot fogadták el a suly-mérték alapegységéül, s ez a gyakorlati igényeknek, mint már említve volt, jobban is megfelel mint a gramm, mely a mostani mértékünk szerint Vi6 latra sem megy. Nagy terhek kifejezésére a súly-egységnek utóbb még egy többszörösét fogadták el, melyhez hasonló a többi mértékeknél nem fordul elő, s azért nem is neveztetett el a többször emiitett görög számnevek előretétele által, hanem egészen külön nevezetet kapott. Ez t. i. a tonna, mely ezer kilogrammal egyenlő. Ezen alap elvében itt körülvonalozott méter-rendszer a maga egységeivel a méter, ár, sztérliter és grammal, valamint ezek többszöröseivel és hányadrészeivel (ide értve a tonnát is) összesen 41 mértéknevet adna. A gyakorlati életnek azonban nincs mindannyira szüksége, s ez okból a gyakorlatilag feleslegesek tökéletesen mellőzhetők. Szükség van a következő 19-re u. m. méter, kilométer, miriaméter, deciméter, centiméter, milliméter, ár, hektár, liter, hektoliter, deciliter, centilittr, kilogramm, tonna, dekagramm, gramm, decigramm, centigramm és milligramm-ra. Nálunk jelenleg 23 mérték-egység van alkalmazásban, u. m. az öl, mértföldláb, rőf, marok, hüvelyk, vonal, pont, hold, itcze, pint, akó, meszely, mérő, font, mázsa, lat, nehezék, unczia, drachma, scrupulus, gran és karát. — Az uj rendszernek négy mérték-egységgel kevesebbre van szüksége, mint a réginek. Ez alapvonalaiban azon mérték- és sulyrendszer, melynek életbeléptetését czélozza a tisztelt törvényhozás elé terjesztett javaslat, s melynek kiváló czélszerüsége mellett egy nemzetközi mérték- és sulyrendszer behozatalának szükségén kivül még következő gyakorlati szempontok emelendők ki. A méter (körülbelől 3 láb) mérésekre alkalmasabb mint a rövidebb láb és a hosszabb' öl, legközelebb áll a rőfhez, de tizedes felosztásai miatt czélszerübb, mint a negyedekre és nyolczadokra felosztott rőf. Mint utmérték a kilométer (körölbelől Vs-3,0 * mértföld) alkalmasabb, mint a mértföld, mert kisebb egység mellett legalább a közönséges forgalomban a törtszámok alkalmazásának szüksége elesik. Tovább előnye ezen rendszernek, hogy valamennyi egységének többszörösei, valamint hányadrészei pénzértékben a szintén tizedes rendszerre fektetett saját pénzrendszerünkben valamint a frank, a dollár és az uj német márka rendszerben könnyű kifejezést nyerhetnek. A magyar kormány a tizedes rendszert eredeti tisztaságában óhajtá elfogadtatni, és mellőzni igyekezett mindent, a mi ezen rendszer következetes keresztülvitelét nehezítette és általános terjedését akadályozhatta volna, igy azon sulyok is mellőztettek, melyek mint a vámmázsa (50 kilogramm) és a vámfont (fél kilogramm) nálunk legújabban gyakorlatilag már meghonosultak, de noha a tizedes rendszerrel némi összefüggésben állanak, mégis inkább a mostani rendszer kifolyásai. Nem is lett volna e két súlynak a rendszerbe való felvétele' sem elméleti, sem gyakorlati szempontból igazolható. Elméleti szempontból ugyanis további tizedes felosztásra a kilogramm, nem pedig a font alkalmas, és ha a vámfont (a fél kilogramm) alkalmazása tűzetnék, vele természetesen maga a felosztás Vs, 7 4 . Vs> VIÖ-0 ^ részekre is alkalmazásba jönne, mi által maga a rendszer és ennek lényegét képező tizedes felosztás szenvedne csorbát. De a gyakorlat igényei is inkább követelik a fontnak és mázsának elhagyását, mint azoknak a rendszerbe felvételét. Németország egyedüli kivételével minden európai nemzet, mely a
