Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.
Irományszámok - 1872-563. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségéről szóló 290.-1873. számu törvényjavaslat tárgyában
248 563. SZÁM. b) kik nyereményvágyból elkövetett bűntettben vagy kihágásban bűnösöknek Ítéltettek; c) kik hamis tanúság vagy hamis eskü miatt büntetve voltak vagy kereset alatt állanak; d) kikre az ügyletből lőny háromlik; e) a kik a közjegyzővel, vagy valamelyik féllel a 49. §-ban b) c) alatt érintett viszonyok valamelyikében, avagy a közjegyzőnek, illetőleg valamely félnek szolgálatában állanak. (70.) 73. §. Ha egy második közjegyző közreműködése vétetik igénybe, tanuk jelenléte nem szükséges, A 49-ik §-ban érintett viszonyok azonban a második közjegyzőre nézve is kizáró akadályt képeznek. Az okirat felvétele a jelen esetben azon közjegyzőt illeti ugyan, a kik a felek által evégett megkerestetett; de a szabályok megtartására felelősség terhe alatt, a második közjegyzőnek is ügyelni kell. 74. §. A tanuknak, illetőleg a második közjegyzőnek rendszerint csak azon időpontban kell jelen lenniök, midőn az okirat felolvastatik s a felek által aláiratik. Ez utóbbiak azonban kívánhatják, hogy a tanuk, illetőleg második közjegyző jelenléte a felolvasásnál is mellőztessék. De ily esetben az aláíráskor a tanuk, illetőleg a második közjegyző előtt kell kijelenteniök, hogy az okirat előttük felolvastatott, vagy hogy azt maguk olvasták. 75. §. Ha valamely fél vak, süket, néma vagy süketnéma: szükséges, hogy két tanú, vagy egy második közjegyző az ügymenet egész folyama alatt folytonosan jelen legyen. A tanuk, illetőleg a 2-ik közjegyző mellőzésének a felolvasásnál ily esetekben egyátalán helye nincs (76., 77., 78-ik §§.)) 76. §. Oly siketnek, a ki olvasni tud, az iratot magának kell olvasni, és egyszersmind kijelentenie, hogy azt olvasta és akaratával megegyezőnek találta. E nyilatkozat az okiratban az aláirás előtt megjegyzendő. Ha a siket nem tud olvasni: a tanukon felül még egy a siket bizalmát biró személy hivatik meg, a kinek jelbeszédét a siket megérti. Ily bizalmi személyeknél nem képez kizáró akadályt, ha a felekhez a 72. §. e) pontja alatt emiitett viszonyok valamelyikében állanak. A siketnek ezen jelbeszédben való jártasságáról a közjegyző magának meggyőződést szerezni tartozik, oly kísérletek által, melyek nem a fennforgó ügy tárgyaira vonatkoznak, s hogy ez megtörtént, az a jegyzőkönyvbe felemlítendő. 77. §. Ha valamely fél néma vagy süketnéma: a 76. §. szabályai szerint a jelbeszédben jártas bizalmi személy mindig meghívandó. Ha a fél írni-olvasni tud, az iratot magának kell olvasni, s egyszersmind bizonyitnia, hogy azt olvasta, és akaratával megegyezőnek találta. Ha írni-olvasni nem tud: a jelbeszédben jártas két bizalmi személy hívandó meg.
