Képviselőházi irományok, 1872. XI. kötet • 537-573. sz.

Irományszámok - 1872-563. Jelentése a képviselőház jogügyi bizottságának a kir. közjegyzőségéről szóló 290.-1873. számu törvényjavaslat tárgyában

240 563. SZÁM. m. FEJEZET. Közjegyzői kamarák. 26. §. A közjegyzői kamarák számát és székhelyeit az igazságügyminister állapítja meg akképen, hogy egy kamarához legalább 15 közjegyző tartozzék, továbbá, hogy közjegyzői kamara csak oly helyen állittassék, hol valamely kir. törvényszék létezik; végre, hogy ugyanazon kir. törvényszék területén lévő közjegyzők csak ugyanazon kamarához tartozzanak. 27. §. Az igazságügyi minister a kamarák székhelyének és kerületének meghatározásánál az egyes kir. törvényszékek területén lévő közjegyzőket, a későbbi netalán teendő változtatások iránt pedig az illető kamarákat meghallgatja. 28. §. Minden kamara egy elnökből, négy rendes és két póttagból áll. Határozathozatalra az elnökön felül négy tag jelenléte szükséges. — A kamara ügyvitele szerint szükséges tisztviselői teendőket is ezen tagok teljesitik. 29. §. A kamara tagjait az illető kerületbeli közjegyzők közgyülésileg titkos szavazattal választják. Vidéken lakó közjegyzők a szavazatot Írásban is beküldhetik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök által hozott sors dönt. A választás egy évre szól. A kamara megalakulásáról az igazságügyi ministerhez jelentés teendő. 30. §. A kamara tanácskozásaiban nem vehet részt azon tag, ki a fenforgó ügyben vagy személyesen van érdekelve, vagy az abban érdekeltekkel valamely a 49-dik §-ban érintett viszonyban áll. Mindenik tag köteles az érdekeltségi akadályt az elnöknek kellő időben jelenteni. Akadályoztatás esetében az elnököt a kamara által kijelölt tag, a tagokat a póttagok helyettesitik. E szabály megsértése a határozat semmiségét vonja maga után. 31. §. * A közjegyzői kamara hatásköréhez azon teendőkön felül, a melyek a jelen törvény által a kamarához utasitvák, még a következők tartoznak: a) évenkinti közgyűlés összehívása a kamara alakítása végett; b) a kerületbeli közjegyzőknek egymás közt, vagy segédszemélyzetük közt felmerült viták kiegyenlítésének megkisérlése; c) a közjegyző és felek közt a hivatalos teendőkre nézve felmerült panaszok iránt a kiegyezkedés megkisérlése; d) a kerületbeli közjegyzőknek, mint testületnek képviselése és igazgatási ügyvitele a közgyűlés határozataihoz képest.