Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 75 helye: Eperjes felé irányul, és illetőleg, mivel Homonnától, mint azon környék egy részének székhelyétől távol esnek, azok nagy része pedig Sztropkóval a radvány-olykai útszakaszon közlekedhetik — Zemplén vármegyéből kikebelezni és Sáros vármegyéhez csatolni kellett; és pedig annál inkább, mert ezen községek közül 15 ezen átkebelezést maga kéri, — és mert az ezen átkebelezett községeknek adójával a különben is szegény Sáros vármegye adóképessége növekszik. 64. §-hoz. Biste, Kis-Kázmér stb. Abauj vármegyei községek Kassától, mint jelenlegi központjuktól távol és hegyláncz által elválasztva, Zemplén vármegye székhelyéhez: S.-A.-Ujhelyhez közelebb esvén, és lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi és egyéb tekinteteknél fogva S.-A.-Ujhely felé irányulván, Abaujból ki- és Zemplén vármegyébe annál is inkább átkebelezendők voltak, mert a nevezett községek egy része ez iránt kérvényezett. 65. §-hoz. Monok, Megyaszó stb. Zemplén vármegyei községeket, melyek Borsod és Szabolcs vármegyék közé benyúlnak, Zemplén vármegyéből ki és Borsod vármegyéhez csatolni kellett; annyival inkább, mivel Miskolczhoz, mint Borsod vármegye székhelyéhez közel feküsznek, és azzal közvetlen vasúti összeköttetésben állanak. Kisebb területet ezen Miskolcz alatt fekvő vidékből Borsodhoz csatolni azért nem mutatkozott czélszerünek, mert Szerencs képezi ezen vidék központját, és igy ez annak legtermészetesebb járási székhelye. 66. §-hoz. Viss, Kenézlő stb. Szabolcs vármegyei községek a Tisza folyó által a megye többi részeitől elválasztva, saját székhelyüktől távol és S.-A.-Ujhelyhez közel esvén, azokat Szabolcsból ki és Zemplén vármegyébe átkebelezni kellett. 67. §-hoz. Bunyina, Novoszedlicza stb. Zemplén vármegyei községeket, minthogy azok S.-A.-Ujhelytől, mint székhelyüktől távol esnek, és azzal csakis Ung vármegye felvidéki utvonalán, Ungváron keresztül közlekedhetnek, ez okból azokat Zemplén vármegyétől elszakítani és az egyesitett Ung-Bereg vármegyéhez csatolni kellett; annyival inkább, minthogy ezek közül 5 község ezen átkebelezést maga kéri. Ellenben Vinna-Banka, Tárna stb. Ung vármegyei határszéli községeket, melyek Nagy-Mihály, mint járási székhely közelében feküsznek, és azok lakossága közforgalmi, iparés kereskedelmi, valamint egyéb tekinteteknél fogva inkább Zemplén vármegye székhelye felé irányul, Ungból kikebelezendők és Zemplénhez csatolandók voltak. Ezek közül Izbugya község ezen átkebelezésért maga folyamodott. 68. §-hoz. Aggtelek, Zsurk stb. községeket, melyek Ung, Bereg és Zemplén vármegyék közt éles beszegelést képeznek, és lakossága közforgalmi, ipar és kereskedelmi, valamint vasúti összeköttetés és egyéb tekinteteknél fogva leginkább a közelebb fekvő Ungvár város, mint székhely felé irányul, Szabolcs vármegyéből ki- és Ung-Bereg vármegyébe átkebelezni kellett. A megszüntetett Ugocsa vármegyének Salánk községe, minthogy Beregbe mély beszegelést képez, az egyesitett Ung-Bereg vármegyéhez csatolandó volt. 10*