Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. tekinthető elegendő oknak arra nézve, hogy e miatt az egész vármegyében uj választókerületek alakíttassanak és a bizottsági tagok újból választassanak, mert eltekintve attól, hogy a határőrvidék polgárosításáról szóló 1873. XXVII. törvényczikk alkotása alkalmával a törvényhozás ezen maximum fentartásától az átmenet idejére már eltért, ezen eset különben is csak kevés megyénél forduland elő, és mert ugy ezen tulhaladás, valamint a bizottsági tagok és a népesség száma közötti arányra nézve felmerült különbözet a fentidézett törvényczikk 21. §-ának intézkedése szerint a legtöbb adót fizetőkre nézve az év végével, a választottakra nézve pedig az ugyanazon törvényczikk 28. §-a értelmében ez első alakulást követő három év leteltével különben is kiegyenlittetik, mely határidő az ország legtöbb törvényhatóságában körülbelől egy év elteltével álland be. A kisebb városi törvényhatóságok a 32. §. értelmében megszüntettetvén, és a megyékbe, melyeknek területén feküsznek, bekebeleztetvén, szükséges, hogy ezen városoknak az illető megyei bizottságokba leendő képviseltetéséről intézkedés tétessék; mert az 1870. XLII. törvényczikk 21. §-a szerint a bizottságok tagjai — megyékben 500 lélek után, — törvényhatósági joggal felruházott városokban 250 lélek után választattak, mely különbség a városoknak a megyékbe történt bekebelezése után többé fentarthitó nem lévén, ezen városokban a bizottsági tagok választása elkerülhető nem volt. Úgyszintén választani kell a bizottsági tagokat a Királyföldhöz tartozott törvényhatóságokban is, melyek az 1870. évi XLII. törvényczikk alapján eddig még n^m rendeztettek. A 99 .§-ban foglalt intézkedésnek czélja, hogy a többfelé osztott választó-kerületek lakossága is az 1870. XLII. törvényczikk értelmében a bizottságban képviselve legyen, mely czél a javasolt eljárás mellett elérhető a nélkül, hogy az újjáalakított vármegye bizottságának megalakulása késleltetnék. A czélbavett területi választatások folytán előfordulhat azon eset, hogy az eddig különállóit törvényhatóságok egyesítésénél, az egyes törvényhatóságok választó kerületeiben nem egyenlő a lakosság és bizottsági tagok közötti arány, igy például Aranyosszéknek lakossága után nem jár 120 bizottsági tag, és csakis azért volt annyi bizottsági tagja, mert ezen szám a törvény által megállapított minimum; ellenben Torontál vármegye egyes választókerületeire a népesség száma szerint több bizottsági tag esnék, és csak azért kellett ezek számát leszállítani, hogy ne haladják tol a törvényes maximumot. A rendezés után Aranyosszék egyesülvén más törvényhatósággal, Torontál vármegye pedig két részre osztatván, ezen aránytalanságokat fentartani nem szükséges, és az első szervezést követő 3 év elteltével az újonnan alakított választókerületek annyi bizottsági tagot választanak, a mennyi rajok a népesség száma szerint esik. És átmenve a bizottsági tagok rendes számára és a kerületek újból leendő alakítására, e tekintetben ugyanazon eljárás van fentartva, melyet a törvényhozás a határőrvidék polgárosításáról szóló 1873 : XXVII. törvényczikk megalkotásánál már elfogadott. A 105—111. §§-hoz. A megyei tisztviselőkre nézve intézkedni kellett az iránt, hogy ott, hol a vármegyék egyesítése által több ispán, vagy más központi tisztviselő kerül össze egy törvényhatóságba, melyik legyen az uj vármegye tisztviselője, maradjanak-e mindannyian állomásukon, vagy legyen egészen uj választás. Több központi tisztviselőt fentartani, mintsem szükséges, eltekintve a költség-szaporulattól, még sok visszásságra is adott volna alkalmat, egészen uj tisztválasztás pedig ott, hol vannak olyanok, kik erre megválasztásuk alapján méltó igényt