Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. 65 18. §-hoz. Csongrád vármegye államadója Hódmezővásárhelynek törvényhatósági joggal felruházott várossá emelése folytán 415.463 frtra apadván, e vármegye anyagi erőben tetemesen megcsökkent és önállóan tovább fentartható nem volt; Csanád vármegye pedig, melynek jelenlegi államadója 645.976 frt, — szabálytalan és más megyébe benyúló alakjánál fogva sem czélszerüen szabályozható, sem mással egészben egyesithető nem volt, ennélfogva Csanád vármegyének Mező-Megyestől keletre kiszegelő részeit, melyek lakossága közforgalmi-, iparés kereskedelmi, valamint egyéb tekinteteknél fogva inkább Arad felé irányul — elszakitani, a megmaradt területet pedig Csongrád vármegyével egyesíteni kellett. Tekintettel továbbá a közlekedési összeköttetésekre, az ipar és kereskedelemre s forgalomra, valamint a culturai viszonyokra, ezen egyesitett törvényhatóság székhelyéül Szeged várost kellett kijelölni. 19. §-hoz. A nagykikindiai kerület Torontálmegye területén szétszórtan fekvén, s különben is, mint kis törvényhatóság sem terület, sem népesség, sem adó tekintetében egy törvényhatóság kellékeivel nem bírván, megszüntetendő s Torontál vármegyével egyesítendő volt. A kikindai kerületnek bekebelezése folytán Torontál vármegye területe 176Q mértföldre emelkedik, népessége pedig 546.183 lélekre megy, ezenfnagy kiterjedésénél és a népesség nagy számánál fogva, valamint közigazgatási szempontból is* czélszerünek látszik Torontál vármegyéből két uj törvényhatóságot alakítani. Az elválasztó vonal Kumánd, Melenczénél, a volt nagykikindai kerület régi határát innen tovább a Béga csatorna természetes határt képezvén, igy legczélszerűbben volt meghúzható. A felső rész Torontál nevét leginkább azért tartotta meg, mert a régi megyének legnagyobb részét magában foglalja. Az alsó rész, melyben a volt határőrvidéknek öt járása bekebelezve van, azért kapja a Horom nevet, mert a magyar tudományos akadémiának történelmi adatokkal támogatott közlése szerint a hajdan ott állott megyének Horom neve volt. Székhelyül Nagykikinda és Nagybecskerek azért voltak kijelölendők, illetőleg meghagyandók, mert természetes központot képezvén, a vidék emporialis helyei s azonfelül a megfelelő megyei épületekkel is birnak. 20. §-hoz. Temes vármegyéből Laczunás stb. községek s a hozzácsatolt határőrvidéki részek kikebelezendők voltak, mert Temesmegye 23 mértföldnyi hosszúsága s a Dunáig elnyúlt alakja, kiterjedésa s nagy népessége miatt csak nehézséggel kormányozható, és különben meghagyott része magában is még mindig egyikét képezi az ország legnagyobb törv ényhatóságainak. A határvonal kijelölésénél tekintettel kellett lenni arra, hogy ott Temes megye legkeskenyebb, s hogy az elszakasztott községek már leginkább Versa szabad királyi város, mint uj székhely felé irányulnak. Krassó vármegye alsó része székhelyétől távol esvén, s attól részben nagy hegyek által lévén elválasztva, a megye többi részétől a közlekedés könnyitése s a lakosok kényelme miatt elszakítandó volt. KÉPVH. IROMÁNY. 1872/75. x. 9