Képviselőházi irományok, 1872. X. kötet • 535-536. sz.

Irományszámok - 1872-536. Törvényjavaslat a törvényhatóságok területének szabályozása- és uj beosztásáról

536. SZÁM. kébe szakadozva benyúló részei; — Zemplénnek Ung vármegye felé hajló Runyina vidéke, Borsodnak Abauj és Torna közé ékelő területe, valamint Borsodnak azon községei, melyek Eger közvetlen szomszédságában feküsznek, és csak ezen városon át közlekedhetnek saját székhelyükkel Miskolczczal, és hogy többet ne említsek, Csanádnak Mezőhegyestől kelet felé — Békés, Arad közé beékelő része sat. Nem kisebb akadályul szolgál a könnyű és gyors közigazgatásnak némely törvényhatóságok felette nagy kiterjedése és népessége, melyekben a nagy számmal alkalmazott és a székhelytől igen távol működő járási tisztviselőkre a kellő felügyeletet egy központból gyakorolni czélszerüen nem lehet. Byen törvényhatóságoknak tekintem Pest-Pilis és Solt, továbbá Bács-Bodrog, Torontál, végre Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéket. 3. A mint egyrészt egészen méltányos az ország kívánsága, hogy a közigazgatásra fordított nagy költség árán ezen közigazgatás lehető jó legyen, ugy másrészt a jó közigazgatás elérésére való törekvés mellett a takarékosság elve is mindenesetre oly szempont, melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet. A takarékosság elérése felé irányzott törekvés azon meggyőződésre vezet, hogy a törvényhatóságok területének szabályozása és uj beosztása ezen szempontból is felette szükséges, mert a jelenlegi felosztás mellett a közigazgatásra fordított költség semmi arányban sem áll az elért eredménynyel. Különösen áll ez a jelenleg fenálló kis törvényhatóságoknál, például Árva, Turócz, Felső-Fehér, Torna, Ugocsa, Ung és Zaránd vármegyékben, Naszód- és Kővár-vidékében, Háromszék, Maros- és Aranyosszékekben stb., melyeknek közigazgatási költsége hasonlítva Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Arad, Fehér és Nyitra vármegyék közigazgatási költségeihez kirívó aránytalanságokat tüntet elő. 6*/. Ezeknek feltüntetéséül szolgáljon a 6*/. alatt mellékelt kimutatás, melyből kitűnik, hogy mig Bács-Bodrog vármegye központi költségei fedezésére a területére eső összes egyenes államadónak csak 2.8 százalékát, Torontál vármegye 2.9 százalékát, Temes vármegye 3.2 százalékát, Arad megye 3.5 százalékát, Fehér és Nyitra vármegyék 3.7%-át költik eí, addig Árva, Turócz és Felső-Fehér vármegyék, továbbá Naszód-vidék, Háromszék és Marosszék 15°/

0-át, Ugocsa és Ung vármegyék 16%-át, Zaránd megye 17%-át, Kővár-vidék 19°/

0-át, Torna megye 24%-át és Aranyosszék 31%-át költik el. Az itt meg nem nevezett többi törvényhatóságok közül 31 költ el 4—8%-ot, 11 törvényhatóság 8—12°/

0-ot, 6 törvényhatóság 12—15%-ot. Azon arányt pedig, melyben az egyes törvényhatóságok területén fizetett összes 7*/. egyenes államadó a törvényhatóság összes évi közigazgatási költségéhez áll, a l'j. alatti kimutatás tünteti elő. Ezen kimutatás szerint míg Bács-Bodrog vármegye a törtszámok elhagyásával összes évi közigazgatási költsége, a területén fizetett évi összes egyenes államadónak 18-ad részét, Temes vármegye 14-ed, Torontál 14-ed részét, Nyitra, megye 13-ad részét, Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült megye 13-ad részét emészti fel, addig Krassó, Bars, Közép-Szolnok, Küküllő, Doboka, Hunyad, Belső-Szolnok vármegyék összes államadójuknak 7-ed részét. Zólyom, Bereg, Esztergom, Kraszna megyék, Fogaras-vidék, Háromszék 6-od részét, Liptó, Marmaros, Sáros, Ugocsa, Felső-Fehér, Naszód-vidék, Csikszék, Marosszék és Udvarhelyszék 5-öd részét; Kővár-vidék, Árva, Turócz, Ung, Torna vármegyék és Aranyosszék pedig annak egyharmad részét kénytelenek igénybevenni.