Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-488. Törvényjavaslat a gabonára és hüvelyes veteményekre rótt vámilletékek ideiglenes megszüntetése iránt
28 488. SZÁM. Az 1873-ik évi január—szeptember havaiban pedig a magyar korona országok vámhivatalainál e czimen befolyt jövedelem 445.276 frtot tesz. A múlt és jelen évben még gőzmalmaink is kénytelenek voltak gabonaszükségletüket külföldről kielégiteni és a fizetendő vám érezhetően érte az ismert viszonyok miatt ugy is sok nehézséggel küzdő ezen ipar-telepeket. A helyzet még kedvezőtlenebbé válik a magyar, illetőleg horvát fogyasztókra nézve az által, hogy gabona és hüvelyes vetemények, ha az osztrák tartományokkal szomszédos Németországból vagy Olaszországból közvetlenül hozatnak be a magyar-osztrák vámterületre, a nevezett országokkal fönnálló kereskedelmi szerződések szerint vámmentesek, s hogy igy évenkint igen jelentékeny gabonamennyiségek hozatnak be tettleg vámmentesen az osztrák tartományokba, mig a magyar korona országainak lakói, kik oly országokkal vannak körülvéve, melyekkel kereskedelmi szerződések mindeddig létre nem jöttek, a törvény szerint kénytelenek vámot fizetni a szomszédos külállamokból behozott gabonáért. Milyen nagyok azon gabonamennyiségek, melyek szerződések folytán vámmentesen hozatnak be, még pedig majd kivétel nélkül az osztrák tartományokba, kiviláglik a következő összegekből, melyek az érintett vámmentességek folytán elesett vámjövedelmet képviselik: 1867. évben 509.247 frt 1868. , 485.008 „ 1869. , 505.349 „ 1870. „ 590.699 „ 1871. „ 640.536 „ Kiviláglik ezekből, hogy azon jövedelem, mely a gabona-vámok után rendes években befoíy, nem igen jelentékeny szokott lenni, s hogy a magyar korona országainak lakói a külföldről behozott gabonáért aránylag sokkal többet fizetnek vámilletékek fejében, az osztrák tartományok lakóinál; mig az 1867. évi XII. törvényczikk értelmében a birodalom közös költségei fedezésére fordítandó vámjövedelemnek csak aránylag kis része számitható Magyarország javára. Ezek mellett még egy más hátrányos körülmény is hivta fel a kormány figyelmét; oly körülmény, mely annak folytán keletkezett, hogy mindazon kedvezmények, melyek valamely külállamnak engedélyeztettek, az 1868. XXXVI. törvényczikk által a magyar-osztrák vámkülzetekre, illetőleg az ezen külzetekre behozott árukra is kiterjesztettek. így történt, hogy a múlt rósz termésű években, midőn külföldi gabona, nevezetesen Törökországból és a Dunafejedelemségekből nagyobb mennyiségekben hozatott Magyarországba, az illető szállítmányok gyakran nem egyenes utón jöttek az országba, hanem a magyar kereskedelem és a magyar közlekedési intézetek hátrányára Trieszten át kerülve, csakhogy vámot ne kellessen fizetni. Mindezen viszonyok, de főleg az ország sok vidékeinek insége követelték, hogy a ministerium, az országgyűlés jóváhagyása reményében, a gabona-vámok és az azokkal egy tétel alá sorozott, azonban csekélyebb arányban előforduló hüvelyes vetemények után fizetendő vámilletékek ideiglenes megszüntetése által oly intézkedést tegyen, mely csakugyan befolyással lesz az inség enyhítésére, a nélkül, hogy államunkat igen érezhetően fosztaná meg egyik jövedelmi forrásától. Még csak azt jegyzem meg, hogy a tett intézkedés az 1867. évi XVI. törvényczikk értelmében az osztrák cs. k. kormánynak beleegyezése mellett történt. Kerkapoly Károly, s. k.
