Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.

Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról

516. SZÁM. 207 A 31. §. azon határozatot tartalmazza, hogy ezen alapszabályok a részvények tulajdonosait feltétlenül kötelezik. A 33-ik §. meghatározza, hzgy a közgyűlés határozata minden részvényesre nézve kötelező. A 34. §. a rendes közgyűlésekről szól, s azt határozza, hogy a rendes közgyűlések leg­később minden üzleti év 2-ik negyedében tartatnak meg, és hogy az első rendes közgyűlés azon évben tartatik meg, mely az épitések befejezésének és az engedélyezett vonalok megnyitásának évét követi. Az alakulási közgyűlésről mit sem szólnak az alapszabályok, s ez teljesen felesleges is, miután erről maga a törvény világos és határozott rendelkezéseket tartalmaz. Az 51-ik §. az igazgatótanács tagjainak számát az elnökkel együtt 16-ra állapítja meg. Az 52-ik §. az igazgatótanács választásáról szól és rendeli, hogy annak tagjai a közgyűlés által öt évre választatnak, és hogy a m. kormány mindaddig, mig az általa elvállalt biztosítás alapján adandó előlegeknél fogva érdekelve van, két általa kinevezett igazgatótanácsos által képviseltetik, kik­nek egyikét a pénzügy-, másikat a közlekedésügyi minister nevezi ki, (tehát a kiküldött kormánybiz­toson kívül az államkormány még két általa kinevezett igazgatótanácsos által is képviseltetik.) Az 53-ik meghatározza, hogy ha valamely igazgatótanácsosi állás megürül, ez az igazgató­tanács által ideiglenesen töltetik be. Az 54-ik §. az első igazgatótanácsra vonatkozólag rendeli, hogy az (az egész vaspálya vonal kiépítésének idejére az építés tökéletes befejeztéig és a pálya megnyitásáig) öt évre kivétele­sen az engedélyesek kijelölése alapján a kormány jóváhagyásával állíttatik össze. Bármeny­nyire szeretnők is e czikk valódi értelmét már itt taglalni, kénytelenek vagyunk mégis egyelőre ettől eltekinteni, miután érveléseinket nem akarhatjuk szétdarabolni, hanem azokat alább összefoglalva s összefüggőleg előadni. Az 57. §. az igazgatótanácsnak megengedi bizonyos meghatározott ügyekben jogainak gya­korlatát megszabott időre külön meghatalmazás kiállítása mellett egy vagy több tagjára, átruháztatni. A 75. §. megállapítja, hogy a társasági viszonyból eredő peres kérdések, melyek a részvé­nyesek és a társaság avagy az igazgatótanács közt támadnak, mindennemű felebbvitel vagy egyéb jogorvoslat kizárásával választott bíróság által döntetnek el. Végül a 79. §. következőket tartalmazza: A kormány felügyeleti joga a törvények általános határozmányai és az engedélyokmány értelmében, világosan fenntartatik. Joga lesz nevezetesen a kormánynak a részéről kiküldött közeg (biztos) által az ügyvitelt megvizsgáltatni. Az általa kiküldött biztosnak jogában áll továbbá az igaz­gatótanács üléseiben is, valamint a közgyűlésekben résztvenni, (az igazgatótanács jegyzőkönyvei a 64. §. szerint is előttemezendők) nemkülönben az állam- vagy közérdekekre nézve káros in­tézkedéseket felfüggeszteni és erről a ministeriumnak további intézkedés végett jelentést tenni. Az engedély-okmány 33-ik §-ában a legkiterjedtebb kormányi felügyelet iránt általunk már taglaltattakat e czikk is újra megerősíti. f) Az első igazgatótanács-ülések jegyzőkönyvei. Miként már emiitők, az alapszabályok az 1869. február 28-án kelt legmagasabb elhatáro­zás alapján a m. közlekedésügyi ministerium által 1869. márczius 3-án jóváhagyattak. Előbb, mint sem ez megtörtént volna, tehát jóval előbb, mint az alapszabályok lé­teztek, nevezetesen 1869. évi február 15-én, egy értekezlet tartatott, melyen az igazgatótanács vé­lelmezett tagjai (vagy miként a jegyzőkönyv mondja: az igazgatótanács leendő tagjai), továbbá dr. Schwingenschlögl Rudolf ur, mint az angol-osztrák bank teljhatalmú képviselője, és Warring Károly,

Next

/
Oldalképek
Tartalom