Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
202 516. SZÁM. i 3. szakasz: Kapus-Nagyszeben. 4. szakasz: Kolozsvár-Gerend Segesvár-Brassó. Tekintettel egyrészt a tulajdonképeni építésre fentartott 73,458.750 forintnyi összegre, másrészt pedig a kiépitendő vonalak összes, valamint a fönnebbi szakaszok részleges hosszára, az egyes szakaszokra eső összegek következőleg állapíttattak meg, és pedig: 1. szakasz 18,300.000 frt. 2. „ ........... 27,470.000 „ 3. „ 5,475.000 „ 4. „ . .' 22,213.000 „ Összesen . . 73,458.000 frt. Eme felosztás teljesen hamis és nézetünk szerint szándékosan csalásra számított volt. Látható e felosztásból, hogy a második szakasz hossza egészen önkényileg 29 4 / 10 , és a negyedik szakaszé 24 7 /io mértföldre számíttatott. De eme számítás teljesen hamis, miután a második szakasz csak 27 5 /io niértföld hosszú, mig ellenben a negyedik szakasz hossza 21 l l 10 mértföldet tesz ki. Az első és harmadik szakasz kisebb különbözeteit érintetlenül akarjuk hagyni. A második szakaszt tehát szándékosan közel két mértfölddel hosszabbnak, — a negyedik szakasz pedig közel két és fél mértfölddel rövidebbnek vétetett fel, mint a mennyit az tényleg kitesz, és az alaptőke szántszándékkal hamisan osztatott fel. Azért mondjuk szándékosan hamisnak a felosztást, mert azon időben egy törzskari térkép már létezett, melyből a tényleges hossz-körző segélyével teljes pontossággal kimérethetett volna, s igy tévedés lehetetlen volt. Hogy miért számíttatott a mértföldek száma tudva, szándékosan hamisan? Erre a felelet nem nehéz. A negyedik szakasznak, mint legnehezebb s legköltségesebb kiépítés már kezdettől fogva nem szándékoltatott, minek következtében az alaptőke hamisan osztatott fel, hogy ennek legnagyobb része az úgynevezett munka-kimutatások folytán kézhez kerittessék, s azután az építés egyszerűen abbanhagyassék. De az alaptőkének eme felosztása még egy más okból is hamis, és csalásra számított volt, mivel mértföldek szerint arányos számtani felosztás csak ott tehető, hol az egyes szakaszok minőségileg egyenlők, de nem ott, hol — mint a fenforgó esetben— az építési nehézségek az egyes szakaszoknál egészen különbözők. Még ha az egyes szakaszok mértföldszáma helyesen számíttatott volna is, ily esetben becsületes eljárás mellett nem lett volna szabad az épitési tőkét a mértföldek száma szerint csupán csak arányosan felosztani, hanem kötelesség lett volna a könnyebben építhető szakaszoknál az alaptőkének egy arányosan kisebb, a nehezebben építhető szakaszoknál ellenben annak egy arányosan nagyobb részét visszatartani. Miután a második szakasz könnyen, mig a negyedik igen nehezen építhető, erre a,z alaptőke felosztásánál becsületes eljárás mellett tekintettel kellett volna lenni, mi magától érthetőleg nem történt meg, s minden elfogulatlan gondolkozó azon meggyőződésre kénytelen jönni, hogy eleve megállapittatott a terv, mely szerint az alaptőkéből a mennyit lehet kézhez kerítenek, s kedvező pillanatban az építést beállítani fogják. Ezt bizonyítja a már idézett első szakasz is, melynek c) pontja becsületes szándék mellett értelemmel épen nem birna (mint alább a pénzügyi helyzet, vizsgálatánál taglalni fogjuk); e mellett szólnak a bordereau-regulateur mindazon határozatai is, melyek szerint az alaptőkének a négy szakaszra történt főfelosztását senkinek sem vala szabad megingatni, miután főfeltételként állíttatott fel, hogy eme fő felosztást ugy a leendő társaságnak, mint a leendő társaság főmérnökének el kell fogadnia. A negyedik szakasz az első vonalszakaszra nézve rendeli, hogy az ennek kiépítésére megszabott 18,300.000 forint névleges összegből időközi kamatok fizetésére 1,200.000 forint levonatik, s
