Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.
Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról
192 516. SZÁM. I. A keleti vasút keletkezése. A keleti vasút keletkezésének története a részvényesekre nézve ép oly tanulságos, mint szomorú. Ennek teljes megértésére első sorban és mindenekelőtt a következő okmányok megvilágítása szükséges múlhatatlanul, és pedig: a) az engedély-okmány; b) az úgynevezett párizsi szerződés; c) az úgynevezett bordereau-regulateur; d) az angol-osztrák bank által kibocsátott aláirási felhívás a keleti vasút 150.067 részvényére; e) a keleti vasut-részvénytársaság alapszabályai; /) az igazgató-tanács első üléseiről felvett jegyzőkönyvek. Az ép felsorolt okmányoknak vizsgálódásaink eredményére különösen nyomatékos határozatait a következőkben egyenként tárgyaljuk. a.) Az engedély-okmány. Az 1868 ; XLV. t.-cz. által (szentesittetett 1868-ik decz. 6-án, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1868. decz. 7-én) a magyar keleti vasút kiépitésére az engedély Warring Károly urnák Londonból s általa megnevezendő társainak adatott, miután a m. közi. ministerium már megelőzőleg, nevezetesen 1868. november 4-én Warrinig Károly úrral egy szerződést kötőt ,melyben a magyar keleti vasút eugedélyezésének alapfeltételei megállapítva lettek. Nem tartozik hozzánk megjegyzéseket tenni a felett, hogy a ministerium az engedélynek egy egyes s azonfelül idegen czégnejk adományozását hogy pártolhatta, s a törvényhozás ezen adományzását ama pártolás alapján hogy teljesíthette is, miután egy 80 mértföld hosszú pályának kiépítése kipróbált s minden tekintetben biztosnak bizonyult kezekre lett volna bízandó: nekünk, miként emiitők, ez irányban birálgatásba bocsátkozni jogunkban nem áll, s csak arra szorítkozunk, hogy ezen engedély-okmány alábbi szakaszait a tisztelt részvényesek figyelmébe ajánljuk, és pedig: Az engedély-okmány 1. §-a megadja az engedélyt az abban emiitett mozdony-vasutak epitése és üzletére Warring Károly urnák Londonból s általa megnevezendő társainak, mint engedélyeseknek. A törvény eme határozata szerint Warring Károly urnák joga volt ugyan társakat nevezni, — és pedig a 20. §. szerint csak a kormány beleegyezésével és csak oly társakat, kik a vállalat jogaiban és kötelez etségeiben egyenlően részesek, — a 21. §. szerint továbbá joga volt részvénytársaságot alakítani, mely feljogosítva volt az engedélyesek minden jogába és kötelezettségébe lépni, de eme §§. szerint épen nem volt joga az engedélyt bármely magán-egyénnek vagy bármely banknak engedményezni; mert társak felvétele, tehát együtt-kötelezettek felvétele jogilag lényegesen különbözik a jogoknak és kötelezettségeknek egy másikra való átruházásától. Társak felvétele által a biztosíték természetszerűen növekedik, engedmény által lehetséges, hogy csökken, smi teljes bizonyossággal hiszszük kimondhatni, hogy tekintettel az engedély-okmány világos szavaira, átengedés még maga a ministerium beleegyezésével sem következhetett volna jogosan be, vagy más szavakkal, hogy magának a ministeriumnak sem volt joga az engedményt elismerni, mert hisz ehhez uj törvényhozási cselekvény kívántatott volna.
