Képviselőházi irományok, 1872. IX. kötet • 478-534. sz.

Irományszámok - 1872-516. Pótjelentés a keleti vasut ügyének állásáról

516. SZÁM. 167 tirozott összes jövedelmet, s a válság egészen akkor szűnik meíí, ha a tényleges jövedelem oly magasra rug, hogy a fölösleg fele a deficitre eső 1,100.000 frtot fedezi, a felesleg másik fele az államelőleg törlesztésére fordittatván. Hogy megállható összehasonlítást tehessünk, feltételezzük, hogy a társulat által engedélyeztetni kért összes vonalak engedélyeztettek, s hogy az ezek kiépitésére szükséges pénz vagy egészen elsőbbségi kötvények, vagy részben, ilyenek részben pedig elsőbbségi részvények által szereztetik be.— Ez esetben a mostani részvényesek helyzete nem változik. A válság tehát ezen esetben akkor szűnik meg, mikor a jövedelem mértföldenként 57.100 frtra, vagyis azon összegre emelkedett, mely már a deficit kamatozását is fedezi, sőt ha a deficit egy részét a kormány kártérítési czimen törleszti, a válság még hamarább véget ér. Feltételezzük, hogy a kamatbiztositásból folyó állami kötelezettség a 20-ik évvel szűnik meg, tehát akkor a tiszta jövedelem legelői tett kiszámitás szerint 50.215 forint, mely összeg további feltételezésünk szerint a 30-ik évben emelkedik fel 57.100 frtra. A társulat pénzügyi terve szerint a válság az 1-ső 10. évben szünetel. Ekkor a garantia megszűnvén, a válság csak azon esetben nem újul meg, ha a 11-ik évben már 57,100, vagyis azon mértföldenkénti tiszta jövedelem éretik el, melyet a fentebbi esetben csak a 30-ik évben feltételeztünk elérhetni. Ez pedig valószínűtlen, s igy a válság újra beáll. Hogy minő mértékben ? — Ahhoz, hogy a válság a jelenlegihez hasonló mértékben álljon be, vagyis, hogy részvényenként 2°/

0 fizettethessék mértföldenként 50.215 frt, vagyis azon jövedelem szükséges, melyet a fentebbi esetben csak a. 20-ik évben jeleztünk elérhetni. Ezen pénzügyi terv szerint tehát a társulat nyeri azt, hogy: a) 10 évig a válság szünetel; b) hogy az állami előleget csak az 57.100 frt elérése után fizeti vissza; ellenben 10 év után legjobb esetben a mostani válság állna be. Tekintettel most arra, hogy ezen pénzügyi terv szerint a válság meg nem szüntettetik, csak elodáztatik, sőt a 11 -ik évben minden valószínűség szerint a mostaninál nagyobb mértékben áll be : feltételezve továbbá, hogy nem ugyan közönséges uj részvények, de uj elsőbbségi kötvények és elsőbbségi részvények kibocsátása által a czélbavett pályakiterjesztés is eszközölhető: kérdés, minő uj teher vagy haszon háramlik az államra a fentebbi pénzügyi tervből? A tehertöbblet, melyet az állam elvállal, a deficit 10 évi kamatoztatásában fekszik, ez tehát 11 millió forint. Ezzel szemben áll, (feltéve, hogy a 20-ik évben 50.215 forint, vagyis az egész garantirozott jövedelem eléretik, s feltéve azon legroszabb esetet, hogy a 10-ik évben a mértföldenkénti tényleges tiszta jövedelem csak 28.000 frt) mint megtakarítás a 10—20 év közt fizetendő előleg . . frt. Az előbbi 11 frt kamatos kamatjával a 20-ik év végén tesz . . . frtot, az utóbbi . . .frt pedig ugyanakkor szintén kamatos kamatjával . . . frtot. A különbség tehát a pénzügyi terv javára . . . frt. A hátrányok azonban, melyeknélfogva alólirottak ezen pénzügyi tervet visszautasitandónak vélik, a következők: a) A válság általa el nem hárittatik, csak 10 évre elodáztatik, s akkor a mostaninál nagyobb mértékben megújul j> b) a pénzügyi terv a mostani adózó nemzedéket és a 10 éven túli részvényeseket terheli, minek következése az államra nézve az, hogy a máris túlságos garantiaterhek a jövő nemzedék javára most még inkább halmoztatnak, a részvényesekre nézve pedig az, hogy most, midőn a válságot