Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
476. SZÁM. 277 kezattaí már mintegy rámutatott a küldöttség arra, hogy nem vonakodik az összes közvetett és közvetlen adók jövedelmeinek a számitás alapjául való vétele felett tanácskozni. A birodalmi tanács bizottsága, ezen eszmemenetet felfogva, a tárgyalások folyamában az egyenes és közvetett adókból befolyt jövedelmeknek a számitás alapjául való elfogadását hozta javaslatba, a közvetett adók némely nemeinek, mint vámjövedék, utvám, fémjelzés, hus, sör, boradóból befolyó jövedelmeknek — és a zárt helyek fogyasztási adójának levonásával, melyek szerint a közös kiadásokra lettek volna első sorban fordítandók. Ennek alapján a birodalmitanács bizottsága a 31: 69-hez való arányt hozta javaslatba; mielőtt azonban erre a magyar országgyűlés küldöttsége nyilatkozhatott volna, a birodalmi tanács bizottsága ezen javaslataitól eltért, és azt elejtve azon feltétel alatt, hogy az államadóssági járulékra nézve is létrejő az egyezmény: a 70 : 30-hoz való arányt fogadta el. A magyar országgyűlés küldöttsége arról értesítve lévén, hogy ő felsége többi országainak küldöttsége az utolsó nyilatkozatban foglalt javaslattól eltért, és habár feltételesen is, de elfogadta, hogy azon arány, melyben a magyar korona országai és ő felsége többi országai az 1867: XII. történyczikkben közösöknek ismert ügyek illetőleg költségeihez ezentúl hozzájárulandnak, 10 évre 30 és 70 °/ 0-ban állapíttassák meg: kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a birodalmi tanács küldöttségének ellenvetéseire felelni, és azon indokok czáfolásába és taglalásába ereszkedni, melyek már az elejtett javaslatának támogatására előbb felhozott, hanem — miután a zárszámadási tételeknek megigazitása folytán kitűnt, hogy az 1880-tól 1865-ig terjedő 6 év alatt a magyar korona országaiban a közvetlen és közvetett adókból befolyt jövedelmek ő felsége többi királyságai- és országainak ugyanez alapon befolyt közjövedelmeihez viszonyítva megközelítőleg ugy állottak, mint 29:71-hez (28. 98 °/ 0 : 71 02 °/ 0 ) a magyar országgyűlés késznek nyilatkozott a 30: 70°/ 0 arányt a magyar országgyűlésen javaslatba hozni. Ámbár tehát az összes közvetlen és közvetett adók jövedelme alapján teljesített szoros számitás 30:70-hez való aránynál kisebb 28. 98 °/ 0 : 71. 02 %-os arányt hozott volna ki: egyezmény utján, de ugyanazon alapon a 30:70°/ 0-os arány kulcsban történt a megállapodás és így a Magyarország és ő felsége többi országai között a monarchia közös költségeinek fedezésére megállapított hozzájárulási arány nem a tényleges befizetések, hanem az egyenes és közvetett adók összes jövedelmei alapján a közigazgatási költségek levonása nélkül, és igy a nyers jövedelmek alapján állapíttatott meg. És ugyanazon zárszámadási eredmények nyomán, melyek az örökös tartományo.k és a magyar korona országai részéről 71. 02 és 28. 98 0 / 0 eredményezték: lett a Magyarország és a Horvát-Szlavonországok közötti arány az 1868: XXX. törvényczikk 12. §-ban megjelölt 93. 5 . 592 . 201 °/ 0 : 6 4 , 407 . 799 °/ 0 megállapítva. Bizonyítja ezt az 1868-ban a horvát ügyben működött magyar országos bizottság jelentésén, és az ahhoz •]. alatt zárt kimutatáson kivül még az alább következő összeállítás is : E kimutatások szerint az 1868. évi XXX. törvényczikk 12. §-ában meghatározott arány alapjául szolgáló számok teljesen egyeznek azon számítással, mely a közösügyi arány megállapításánál alapul szolgáltak.
