Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.
Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése
263 évi XXX. törvényczikk mindazon rendeleteinek eltörlése mellett, a melyek a pénzügyi egyezményre vonatkoznak, Horvát-Szlavonországok ezután a jelenleg fennálló 6,44% helyett csak 2 87 /ioo%" a l járulnának a közös költségekhez, sőt az államadóssági járulékból csak egyszer mindenkorra 570.000 forintra rugó változhatlan általányt vállalnának át a mindenkori bankérték szerint. — Jövedelmeikből ezen összegeket kiszolgáltatnák a magyar kincstárnak, a többit belszügségleteik fedezésére fordítanák. 2-or. A javaslat további részében a horvát-szlavón pénzügyeknek teljes elválasztását indítványozza, a mennyiben az adórendszer megállapításának közösségét megszünteti; egyedül a közvetett adók rendszerének megállapítását és azok megszavazását hagyja a közös törvényhozás kezei között, de már azoknak is kezelését, kivetését és behajtását is, az autonóm kormány hatáskörébe sorozza. A javaslat az összes egyenes adók megállapítását, megajánlását és kezelését, uj adók behozalát, az államjavak elidegenítését és kezelését ugy a törvényhozás, mint a kormányzat terén a közös ügyek közül kivéve a horvát-szlavón országgyűlés, illetőleg autonóm kormány kizárólagos jogai közé sorozza. A közös költségekhez való hozzájárulás arányának megváltoztatását azzal indokolja a horvát-szlavón küldöttség, hogy annak kiszámításánál az egyenes és közvétett adók bevételei szolgáltak alapul és nem a tényleg beszolgáltatott bevétel, azaz azon tiszta jövedelem, mely a kezelési kiadásokon felül, az összes közigazgatási kiadások fedezése után fennmarad ; pedig a javaslat szerint csak a tiszta jövedelem, alapjára fektetett hozzájárulási arány lenne az egyedül helyes, mert a hozzájárulási aránykulcs meghatározására a bruttó-bevételek csak kivételkép és csak ott szolgálhatnak alapul, hol a közigazgatási költségek egyenlők. A hozzájárulási kulcs állítólagos helytelenségét és igazságtalanságát a horvátszlavón küldöttség még azzal is igyekszik bizonyítani, hogy a Magyarország és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között megállapított 70: 30°/ 0 arány nem a bruttó-jövedelmek, hanem a tényleges befizetések alapján számíttatott; és igy miután a Horvát-Szlavonországokkal kötött egyezségben a nyers bevételek vétettek a számítás alapjául az 1867: XII. törvényczikkben közösökül kijelentett államügyek költségeihez való hozzájárulás aránya nem ugyanazon alapon áll, mint áll azon kulcs, mely szerint Horvát-Szlavonországok a Magyarországgal közös ügyekhez járulni tartoznak. A magyar országos bizottság nem tartja helyesnek ezen állitások kiindulási pontját, nem ismerheti el azon érvek alaposságát, melyekkel a horvát-szlavón küldöttség állítását támogatja és igy nem tartja elfogadhatóknak az abból vont következéseket sem. A magyar országos bizottság a javaslat pénzügyi részére nézve egy albizottságot küldött ki, a mely márczius hó 6-án előterjesztett munkálatában kimeritően és részletesen foglalkozik a pénzügyi kérdések minden részletével, és egyenkint válaszol mindazon érvekre, melyekkel a horvát-szlavón bizottság munkálata állításait támogatja. — A négyes albizottságnak ezen munkálatát az országos bizottság .I- alatt ide csatolja egész terjedelmében. Ugyanazért az országos bizottság e helyütt e kérdések tüzetes fejtegeté• •• : 476. SZÁM. '
