Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

263 évi XXX. törvényczikk mindazon rendeleteinek eltörlése mellett, a melyek a pénz­ügyi egyezményre vonatkoznak, Horvát-Szlavonországok ezután a jelenleg fennálló 6,44% helyett csak 2 87 /ioo%" a l járulnának a közös költségekhez, sőt az állam­adóssági járulékból csak egyszer mindenkorra 570.000 forintra rugó változhatlan általányt vállalnának át a mindenkori bankérték szerint. — Jövedelmeikből ezen összegeket kiszolgáltatnák a magyar kincstárnak, a többit belszügségleteik fede­zésére fordítanák. 2-or. A javaslat további részében a horvát-szlavón pénzügyeknek tel­jes elválasztását indítványozza, a mennyiben az adórendszer megállapításának kö­zösségét megszünteti; egyedül a közvetett adók rendszerének megállapítását és azok megszavazását hagyja a közös törvényhozás kezei között, de már azoknak is kezelését, kivetését és behajtását is, az autonóm kormány hatáskörébe sorozza. A javaslat az összes egyenes adók megállapítását, megajánlását és ke­zelését, uj adók behozalát, az államjavak elidegenítését és kezelését ugy a tör­vényhozás, mint a kormányzat terén a közös ügyek közül kivéve a horvát-szlavón országgyűlés, illetőleg autonóm kormány kizárólagos jogai közé sorozza. A közös költségekhez való hozzájárulás arányának megváltoztatását azzal in­dokolja a horvát-szlavón küldöttség, hogy annak kiszámításánál az egyenes és közvétett adók bevételei szolgáltak alapul és nem a tényleg beszolgáltatott bevé­tel, azaz azon tiszta jövedelem, mely a kezelési kiadásokon felül, az összes köz­igazgatási kiadások fedezése után fennmarad ; pedig a javaslat szerint csak a tiszta jövedelem, alapjára fektetett hozzájárulási arány lenne az egyedül helyes, mert a hozzájárulási aránykulcs meghatározására a bruttó-bevételek csak kivételkép és csak ott szolgálhatnak alapul, hol a közigazgatási költségek egyenlők. A hozzájárulási kulcs állítólagos helytelenségét és igazságtalanságát a horvát­szlavón küldöttség még azzal is igyekszik bizonyítani, hogy a Magyarország és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között megállapított 70: 30°/ 0 arány nem a bruttó-jövedelmek, hanem a tényleges befizetések alapján szá­míttatott; és igy miután a Horvát-Szlavonországokkal kötött egyezségben a nyers bevételek vétettek a számítás alapjául az 1867: XII. törvényczikkben közösökül kijelentett államügyek költségeihez való hozzájárulás aránya nem ugyanazon ala­pon áll, mint áll azon kulcs, mely szerint Horvát-Szlavonországok a Magyaror­szággal közös ügyekhez járulni tartoznak. A magyar országos bizottság nem tartja helyesnek ezen állitások kiindulási pontját, nem ismerheti el azon érvek alaposságát, melyekkel a horvát-szlavón küldöttség állítását támogatja és igy nem tartja elfogadhatóknak az abból vont következéseket sem. A magyar országos bizottság a javaslat pénzügyi részére nézve egy albizott­ságot küldött ki, a mely márczius hó 6-án előterjesztett munkálatá­ban kimeritően és részletesen foglalkozik a pénzügyi kérdések minden részletével, és egyenkint válaszol mindazon érvekre, me­lyekkel a horvát-szlavón bizottság munkálata állításait támogatja. — A négyes albizottságnak ezen munkálatát az országos bizott­ság .I- alatt ide csatolja egész terjedelmében. Ugyanazért az országos bizottság e helyütt e kérdések tüzetes fejtegeté­• •• : 476. SZÁM. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom