Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-476. A magyar országgyülés által a horvát ügyben küldött országos bizottság jelentése

476. SZÁM. 245 3. Álólirt bizottság czélszerübbnek találná, ha a kiegyezési törvény a helyett, hogy annak oly számos szabványai részint módosíttassanak, részint pótoltassanak, kezdettől végig újra szerkesztessék, mi által annak összes tartalma s minden egyes része könnyebben áttekinthető s felfogható lenne. Alólirt országos bizottság azon reménynyel kecsegtetvén magát, hogy ezen megkezdett értekezés mindkét ország érdekében szerencsésen sikerülend, tisztelettel elvárja az igen tisztelt magyar országos bizottság nagybecsű véleményes nyilvánítását. Kelt Budapesten 1872-ik évi november 6-án. i. Mazuranics, s. k., J. Zsivkovics, s. k., horvát-szlavón országos bizottság elnöke. jegyző. A horvát-szlavón regnocolaris küldöttség j avaslata a magyar-horvát kiegyezési törvény módositása, illetőleg kiegészítése iránt. Törvényczikk az 1868. évi horváth-szlavon tartománygyülés első törvényczikkének s az 1868. évi magyar országgyűlés harminczadik törvényczikkének módositásáról illetőleg kiegészítéséről. i. §• Az 1868. évi L—

XXX. törvénycziknek 1., 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 30. szakaszai megszüntetnek és érvényen kivül helyeztetnek s helyükbe a következő határozatok lépnek. 2. §. Dalmátia-. Horváthország- és Szlavónia mint egy államjogi egész dalmát-horváth és sziavon királyság" nevezetet nyer, s a magyar királysággal s az ezzel összekapcsolt Erdélyországgal ugy ő felségének többi országaival, mint más államokkal szemben is, egy és ugyanazon államközösséget képez. 3. §. Azon ügyeken kivül, melyek a szt. István koronája országai és ő Felségének többi országai között közösek, vagy pedig közöttök közös megegyezés szerint tárgyalásra kerülnek, még a következő ügyek a dalmátia, horváth- és sziavon királyság és Magyar- s Erdélyország között törvényhozás és közigazgatás tekintetében közöseknek nyilváníttatnak, és pedig ; A legfelsőbb udvartartás előirányzatának megállapítása; a pénz-, érez- és papirbankügynek szabályozása; az államkölcsönök felvétele a közös ügyek czéljaira, s az ilyen államadósságok átváltoztatása, megbirálása és jóváhagyása azon kereskedelmi és államszerződéseknek, melyek a magyar ko-