Képviselőházi irományok, 1872. VIII. kötet • 463-477. sz.

Irományszámok - 1872-475. A közmunka és közlekedési- és pénzügyi ministerek együttes jelentése a keleti vasut ügyének állásáról

227 3041 m. t. az 1872-dik június hó 25-diki minister-tanács hitelesített jegyzőkönyvének. (Kiadatott a magy. kir. pénzügyminister ur részére.) 8. Pénzügyminister ur előadja, hogy a keleti vasút kiépítésének folytatásához, a társaságnak még mintegy 15 millió forint volna szüksége. A kormány, mely eddigelé ezen vasut-társaságnak közel 4 milliónyi előleget adott, további előlegeket nyújtani annál kevésbé képes, mert jelenleg a kincstár­nak is jelentékeny fizetendői vannak, sőt épen e miatt kívánatosnak látszik, hogy a már adott előle­gek is visszatérittessenek. Erre kilátás is volna, a mennyiben a keleti vasut-társaságnak ezen pénzügyi kérdés rendezésére kinevezett eljáró bizottsága (Actions-Comité) két rendbeli ajánlatot kapott, melyek szerint a szükségelt 15,200.000 forintnyi összeg kölcsön utján előteremthető volna. Az egyik ajánlat a franco-osztrák bank; az osztrák Vereinsbank és a franco-magyar bank által tétetett együttesen, a másik a tiszai vaspálya-társaság választmányától. Az elől nevezett három bank a részéről aláirt pontozatok értelmében kötelezné magát a fenntebbi 15,200.000 forintot a társulat által meghatározandó részletekben, kellő ellenőrködés mellett, a tüzetesen megjelölt építkezések foganatosítására előlegezni oly formán, hogy a részletekért évenkinti jutalom fejében (provisiv) 7% számíttassák, magát az előleget pedig a társaság 1873. június végével vissza fizntni tartozzék. A kölcsön fedezésére a vasúttársaság a bankoknak a 20 millió forintnyi köt­vényeket adna, melyekért készpénzben 70% esüstben, vagy 77% bankjegyekben adatnék a társaság­nak. Ezen kötvények ép ugy, mint a már meglévő elsőbbségi kötvények 5%-ot kamatoznának ezüst­ben, adómentesek volnának, s a részvényekre eső arányban az 1868. XLV. törvényczikk értelmében mértföldenkint 47.350 forinttal biztosított kamat garantiára igényök volna. A társaság egyelőre részlet-kötelezvényeket állítani ki, melyek, ha a társaság azokat 1873. február végéig ki nem váltaná, végleges kötelezvényekkel cseréltetnének ki; valamint viszont jogában állana a torsaságnak, ezen 20 milliónyi elsőbbségi kötvényeket ugyanazon határidőig 70%, ezüst, vagy 82% papirárfolyam szerint — egészben vagy részben visszavásárolni. A mennyiben a társaságnak a kiszabott határidőig 7 millió írtnál többre szüksége nem lenne, ugy az üzlet, s illetőleg a kötvények átengedése 10 millióra szállíttatnék alá. Végül feltétlenül tűzik ki a bankok, hogy ezen szerződés a magyar ministerium jóváhagyá­sával köttessék meg, s hogy azon esetre, ha az igy biztosítandó 15,200.000 forint sem lenne elég­séges, a pálya összes vonalainak üzemképes állapotba hozatalára, a még szükséges összegnek hasonló feltételek melletti előlegezését a kormány biztosítsa, természetesen csak azon összeg határáig, a me­lyik a társulat részére biztosított tiszta jövedelem-fedezetet nyújthat. A másik ajánlat a tiszai vaspálya-társulat választmányától van. Ezen választmány a közgyü­29* 475. SZÁM. Másolat. "' Kivonata

Next

/
Oldalképek
Tartalom