Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-462. Törvényjavaslat, a középtanodai oktatásról

394 462. SZÁM. Ezt csak az által leliet elérni, ha kisebb időszakokban az egy-egy tankerülethez tartozó tanintézetek képviselői, s nagyobb időközben az egész ország középtanodáinak képviselői értekezletekre összegyűlnek, s ott a középtanodák oktatásügyi s paedagogai kérdéseit, — elsőben a tankerületi, másodikban pedig valamennyi középtanodákat illetőleg tárgyalásba veszik, erre vonatkozó tapasztalataikat, eszméiket, terveiket közlik, s ez által lehetővé teszik, hogy a hiányok, s az egyes vidékek vagy különleges viszonyok okozta követelmények az ügygyei közvetlenül foglalkozó szakférfiak közlése által, jussanak az intézkedő hatóság tudomására s a paedagogiai módszertani kérdéseknek vitatására is folytonosan és fokozatosan tér és alkalom adassék. Erről intézkedik a 44., 45. és 46. §§. 47., 48. §. Hogy a kormány közvetlen hatósága és rendelkezése alatt álló középtanodákra nézve a tantervet s a használható tankönyvek és taneszközök sorát a közoktatásügyi minister határozza meg, a mi a 47. és 48. §-ban van kimondva, és szükségképi következménye azon rendelkezési jognak, melylyel a közoktatásügyi ministernek a közvetlenül hatósága alatt álló tanintézetekre nézve kivétel nélkül fel kell ruházva lennie. Nem-állami középtanodák. 49—55. §. Már eddigelé fennálló törvényeink is megengedik a hitfelekezeteknek, hogy középtanodákat állitsanak, s állítottak ilyen tanodákat mostanáig is az egyes törvényhatóságok, városok, sőt egyesek is^ — a 49. §. tehát csak a már fennállott gyakorlatot erősiti meg, a mit a tanitási szabadság elve is követel. Valamint azonban egyrészt ily középtanodákra nézve biztositandók azon jogok, melyek a dolog természeténél fogva megilletik azokat, kik ily tanintézeteket felállítanak, ugy másrészt a tudomány és közműveltség érdekében követelni kell, hogy miután a nem-állami nyilvános középtanodák mindazon jogokkal és előnyökkel birnak, melyekkel az állami középtanodák fel vannak ruházva, a nem-állami középtanodák szervezetére nézve is, hogy a nyilvánosság ezen kellékeinek megfeleljenek, mindazon szabályok mérvadók legyenek, melyek e tekintetben az állami középtanodákra nézve fennállanak. Az elsőt, t. i. a jogokat illetőleg, az 50. §-ban ki van mondva: hogy az illetők az önmaguk által fenntartott intézetek vagyonát kezelik, a tanárokat választják, mert ők fizetik, s a tandijt ők határozzák meg. A másodikra, vagyis ezen intézetek szervezésére nézve szükséges: hogy az osztályok és évfolyamok számát, az évi szorgalomidő tartamát, s a rendes kötelezett tantárgyakat, és az azokban elérendő czél minimumát illetőleg ugyanazon szabályok legyenek érvényesek a nem-állami középtanodákra nézve is, mint az államiakban, hogy az első osztályba felveendő növendékek kellékei is ugyanazok legyenek, hogy a középtanodákban előadandó tudományszakokra csakis államilag megvizsgált tanárok alkalmaztassanak, hogy a működő tanárok létszáma s fizetésüknek minimuma meg legyen állapítva, s hogy végre a tanárok és igazgatók kötelességeire, az egy osztályba felvehető tanulók létszámára, a tanodái épületekre és tantermekre, azok felszerelésére, s a vizsgálati rendszerre nézve jelen törvénynek ugyanazon határozatai legyenek érvényesek, melyek az állami intézetekre nézve meg*állapittatnak.