Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-462. Törvényjavaslat, a középtanodai oktatásról
462. SZÁM. 391 A tanárok e száma nem csak középtanodáink tulnépessége, hanem azon körülmény által is alaposan indokolható, hogy tanárainknak az egyetemi tanfolyam bevégzése után még sokat kell tanulniok — és pedig többnyire idegen nyelven, — szaktudomáuyuk körében. De a középtanodai tanárok nálunk, mint más művelt országokban is, nem csak az iskolák felvirágoztatására, hanem átalában a közművelődés és tudomány terjesztésére is hivatvák; mikép eszközöltethetnék ez, ha egész életüket az iskola küszöbén belül kellene tölteniök és szellemi tehetségeiket a magasabb ismeretek elől teljesen el kellene zárniok. 22. §. Ha az előbbi czikkben a tanárok tulterheltetéséről óvakodtunk, nem kevésbé kell gondoskodnunk arról, hogy a tanórák nagy száma által meg ne törjük a tanulók szellemi és testi erejét; azért a testgyakorlati órák leszámításával az alsóbb osztályokban 30., a felsőbbekben 32-néí több az előadási órák száma nem lehet. Ha a vasárnapot és a hétnek két délutánját szünnapul vesszük, az ügyességre vezető, s a lelket nem fárasztó tantárgyak kivételével, az előadási órákból a két szünnap délelőttjére legfőlebb 4—4, a többi 4 napra 3—3, és minden délutánra két óra jut. Ha az itt kijelölt óraszámot a külföld hassonnemü tanintézeteinek előadási óráival egybehasonlitjuk, azt nagynak találni nem fogjuk. 23. §. Minthogy a a középtanodában a tanárnak nem annyira a tárgy előadására, mint inkább annak a tanulóval való betanítására kell törekedni, szükséges, hogy a tanulók egyéni képességei^ hajlamait, szorgalmukat stb. folytonos figyelemmel kisérje; azért egy-egy osztályban sohasem vezethető sikerrel több növendék, mint a mennyivel a tanár személyesen foglalkodni képes. Hogy egy osztályban 40 tanulót csak kitűnő tanár képes sikerrel tanítani, az a nevelészeti világ előtt átalánosan elismert igazság. — Midőn tehát e czikkben 50-re látjuk emelve a tanulók létszámát egy-egy osztályban, azt csak azon mostaha körülménynek kell tulajdonítani, hogy a tanügy terén szellemileg és anyagilag szegények vagyunk, szegények szellemileg, mert nincs elegendő tanerőnk, anyagilag, mert kellő s a czélnak megfelelő helyiségek és taneszközök hiányában vagyunk. 24., 25., 26. §§. Hogy a középtanodák helyiségeinek, tanítási, rajzolási és tornázási termeinek biztonsági és közegészségi szempontból czélirányosan épülve, minden tanintézetnek a tanárok és tanulók számára könyvtárral, természettani, természetrajzi, vegytani stb. taneszközökkel felszerelve kell lenniök, végre, hogy az évi szorgalom-idő a törvény által határozandó meg, azt bővebben indokolni felesleges. 27. §. A félévi vizsgálatok megszüntetendők, mert a tanítást zavarják, szaggatottá teszik, pedig bajos, sőt értelmetlen dolog ott elválasztást erőszakolni, hol legtöbb esetben épen a szigorú folytonosság szükséges; de másrészt mindenik tanulónak minden tantárgyból való megvizsgálása felette sok időt vesz igénybe, a nélkül, hogy megfelelő hasznot nyújtana. Elmaradván tehát az első félévi vizsgálatok, az egész tanév folytonos egészet képez, melynek végén azután minden egyes osztályban, nyilvánosan és kellő szigorral tartandók meg az évi vizsgálatok, melyek a tanulókra nézve annál hasznosabbak, minthogy az egész évfolyam tananyagából vizsgáltatnak meg. A 8-ik osztály befejeztével, tehát a sikeresen kiállott évi vizsgálat után az ifjak az illető tanári testület előtt 8 évi folyam tananyagából a kormány által megszabott módozat szerint zárvizsgálatot tesznek, melynek sikeres bevégzése által az egyetemi, illetőleg műegyetemi tanulmányokra képesittetnek. Nem helyeselhető azon nézet, mely a zárvizsgálatoknak megtartását épen oly felvételi vizsgálat alakjában kivánja az egyetemnek és műegyetemnek körébe áthelyezni, mint azt a népiskolából