Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.
Irományszámok - 1872-442. Ministerelnök előterjesztése, Magyar- és Horvát-Slavonországok közötti leszámolás tárgyában
442. SZÁM. 235letek, hanem az átalános európai statistikai congressus által lőnek megvitatva s elfogadva, mely congressusban a közös statistikai iroda volt képviselve, továbbá a népszámlálás a közös országgyűlés által határoztatott egy és ugyanazon napon megtartandónak s az avval összekötött költségek, úgymint a nyomtatványok költségei, a népszámlálási biztosok dijai, tényleg a közös statistikai [iroda által viseltettek. A Ludoviceum alapitványait illetőleg a horvát-szlavón autonóm kormány az általa kormányzott országok tulajdon joga mellett emel szót, és erre nézve az épen jelenleg folyamatban lévő tárgyalásokra utal, mi a bizottsági tagok részéről egyszerűen tudomásul vétetik. A horvát-szlavón autonóm kormány képviselője még következőleg nyilatkozik : A kiegyezési törvény' 11., 12., 13 és 25-től 28-ig terjedő §§-ai világos határozmányaiból kiderül, hogy a kérdéses leszámítás alapjául a királyságok tiszta jövedelmeit kell venni, s hogy ennélfogva ezen királyságok bruttó jövedelmeiből az illető költségek, valamint a központi kormánynak Horvátországban felállított közegei által igényelt költségek is (a kiegyezési törvény 43. §-a) levonandók, még pedig annyival inkább, mert ezen költségek már az előirányzatban is mint különösen Horvát-Szlávonországot illetők vannak kitüntetve. Megegyezőleg a bizottság többi tagjaival, ilyen költségekül elismertetnek azok, melyek az 1869. és 1870-ik évi költségvetésben, mint Horvát-Szlavonország különös szükségletei, külön fejezetek alatt vannak kimutatva, s melyek a költségvetésben jövőben is mint Horvát-Szlavonországot terhelők fognak szerepeim. Ezen kiadások valódi összegükben fognak Horvát-Szlavonország tényleges bevételeiből levonatni s ekkép mégis ezen királyságok nyers bevételeiből fedeztetni. Minél kisebbek ezen kiadások, annál nagyobb a valószínűség, hogy a kiegyezési törvény 27. §-ban emiitett eset áll be, hogy t. i. ezen királyságok bevételeiből, a fönebb emiitett két részrőli közös kiadások levonása után, a 15. §-ban autonóm kormányzatra megállapított 2,200.000 frtot túlhaladó összeg marad fenn, mely a 27. §. szerint ezen királyságok rendelkezésére bocsátandó. Ezen kívánt czélnak elérésére okvetlenül szükséges, hogy kérdéses kiadások, melyet Horvátországnak bruttó bevételeivel vetendők össze, leszámittassanak. Minthogy azonban az autonóm kormánynak e részben semmi befolyása sincsen, fenntartja azon jogát, hogy ez irányban megfelelő utón kellő befolyást szerezzen. Ezen nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe leendő felvétele ellen, noha az a leszámításra épen nem vonatkozik, — a többi bizottsági tagoknak ellenvetésük nincsen. Továbbá a horvát-szlavón autonóm kormány képviselője ezen kormány nevében azon kérelmet terjeszti elő, hogy a kérdéses leszámitási munkálat, minden alapul szolgáló kimutatással s indokolással együtt, a közös országgyűlés elé leendő terjesztése előtt az autonóm kormánynyal közöltessék, mert különben az autonóm kormány a kérdéses leszámításból teljesen kizáratnék, mi pedig a kiegyezési törvény 28. §-ból nem következtethető, minthogy a leszámítás a megelőző §§-okban megállapított elvek szerint teljesitendő, és mert az autonóm kormány képviselői a jelen bizottságba épen emez elveknél felmerült nehézségek és kételyek tisztázására, hivattak meg. 30*
