Képviselőházi irományok, 1872. VII. kötet • 413-462. sz.

Irományszámok - 1872-442. Ministerelnök előterjesztése, Magyar- és Horvát-Slavonországok közötti leszámolás tárgyában

442. SZÁM. 227. 1870-ben a 2,200.000 forintnyi évi átalányok terhére már felszámitott számos ebbeli tétel előlegesen ki ne hasittassék, mert ha a nyugdij-kérdés annak idejében ugy döntetik el, hogy ezen nyugdijak a 2,200.000 forint átalányt nem terhelhetik, azoknak kihasitása később is mindig megtörténhetik, illetőleg az 1869. és 1870ben felszámitott nyugdijösszegek a magyar kormány által az autonóm kormánynak utólagosan is megtéríttethetnek. Vardián János titkár, a horvát-szlavón autonóm kormány képviselője, ezen indítványhoz teljes beleegyezését mindazonáltal azon megjegyzéssel adja, hogy ezen beleegyezés a nyugdíj-kérdésnek jövendő megoldását semmikép sem praejudicálhatja, s ehhez még azon nyilatkozatot csatolja, hogy az autonóm kormány mindenesetre azon nyugdijak megtérítését igényelendi, melyek 1867. évi márczius 8-án a fiumei fővámhivatalnál, tehát egy semleges terület pénztáránál voltak utalványozva^ melyeknek kifizetett részletei 1869- és 1870-ben a 2,200.000 forint nyi átalány terhére számittattak fel ; igényelni fogja pedig, mert ily nyugdijak már az 1867-diki egyezmény értelmében sem terhelhetik a 2,200.000 forintnyi átalányt. Következő kérdés vettetik fel: Az előterjesztett kezelési kimutatásokban 1869. és 1870. évekre kitüntetett horvát-szlavonországi adó-bevételek közt, melyek a 45% kiszámításánál alapul vétetnek, 1867. év végével mutatkozott adóhátralékokra befolyt oly öszszegek is foglaltatnak, melyekből az 1868: XXX. t. ez. 30. §-a értelmében a horvát-szlavón autonóm kormánynak különösen 63°/

0 szolgáltatandó ki. Ezen" az 1867. év végével mutatkozó adóhátralékok lerovására könyvelt befizetések összege azonban a fennálló törvény ellenére követendő könyvelési eljárás folytán csak akkor lesz pontosan kimutatható, ha a befolyt adóknak a m. kir. . , pénzügyministerium által valamennyi horvát-szlavonországi adóhivatalnál elrendelt újra könyvelése be lesz fejezve. Ennek folytán kérdés, vajon előlegesen levonandó-e, és ha igen, ez esetben az 1867-ik évi adóhátralékokra befolyt törlesztés czime alatt mily összegű átalány vonandó le az 1869- és 1870-iki évek adóbevételeiből, oly végből, hogy a leszámitási munkálat összeállítását ne kellessék azon időpontig elhalasztani, mig a tervezet s hosszabb munkaidőt igénylő ujrakönyvelés befejezve lészen. Addig is, mig az 1867-ki adóhátralékokra 1868-tól kezdve befolyt és 63%-ban az autonóm kormánynak kiszolgáltatandó teljes összeg megállapittatnék, már az országgyűlés elé terjesztett 1872-ik évi költségvetésben V. fejezet 5. czim alatt előlegesen 185.000 frtnyi átlagos összeg vétetett fel. Ezen szám megfelel azon főösszeg 63°/

0-jának, melylyel az 1867. év végén mutatkozott adóhátralékok 1868. végével csökkentek. Ennélfogva inditványoztatik, hogy Horvát-Szlavonországnak 1869., esetleg 1870. évi adóbevételeiből, melyeknek a 45°/

0 kiszámításánál alapul szolgálniok kell, előlegesen azon átlagos összeg vonattassék le, mely a kezdetleges hátralékok 1869., illetőleg 1870. végével lett csökkenését mutatja. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatik. 29*