Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-378. 1873-ik XVIII. törvényczikk a tiszavidéki vasuttársulattal 1865. évi január hó 16-án kötött szerződés és a jóváhagyási rendeletben foglalt póthatározatok és módositások beczikkelyezéséről

378. SZÁM. 41 kok tárgyát képezi és hogy adónak, valamint a bélyeg-illetéknek az illető pénztárakba leendő befizetését, az ottan megállapított szabályok szerint, a társulatnak kell teljesíteni, — mégis jövőre nézve, és pedig az 1864-ik üzletévtől kezdve, határoztatik: a) hogy a jövedelmi adó és a pótlékok azon részlet-összege; mely az állam által teljesített négy százalékos előlegekből álló tiszta jövedelemre esik, mint kiadási tétel az üzleti költségekhez számíttathassák; b) hogy, miután 15,750.000 forintnyi sorsjegy-kölcsönért a cs. k. sz. hitelintézetnek fizetendő évi járadékok utáa az elsőbbségi kötvények kamatainak kifizetésénél a jövedelmi adót elvégre levonni jogosan nem lehet, — a kiadási számadásba a jövedelmi adó és pótlékának még azon összege is betudható, melynek levonására a társulat azon esetre jogosítva volna, ha ezen sorsjegy-kölcsönnek az illető üzletévre eső maradék-összege kötvényekből állana; c) hogy még ama bélyeg-illetékek is a kiadási számadásba felvétessenek, melyek az államkormánytól nyert 4 százalékos előlegektől fizettettek; és d) hogy azonkívül a jövedelmi adó és szelvény-bélyegilleték azon összege, melyet egy-egy üzletévre e tekintetben kivetett illetékektől valamely üzletév kiadásai számadásaiba bevenni nem szabad és mely a részvény-szelvényekből levonandó mind addig, míg a társulat az államkormánytól a biztosítás alapján a jövedelmének kiegészítését igénybe veszi az engedély egész tartama alatt legfeljebb 25.000 o. é. forintra rúghat. Az a) b) és c) alatt emiitett összegeken kivül felvétethetnek még a kiadási számadásba a fennálló pénzügyi törvények alapján időnkint fizetendő azon adók, pótlékaikkal a szelvény-bélyeggel együtt, melyek a részvényeket 25.000 o. é. irtot meghaladó értékben évenkint terhelnék. Ezen engedmény azonban a társulati jog azon folytonos megóvása és gyakorlása által vau feltételezve, miszerint az elsőbbségi kötvények kamataiból a jövedelmi adó vagy a netán annak helyét pótoló más adó, továbbá a szelvény-bélyeg adó levonassék. A mennyiben az itt felsorolt határozatok alkalmazása által azon összeg, melyet a társulat jövedelmi adó és a szelvény-bélyegilleték fejében visszatérítés utján nyer, többet tenne a társulat által e tekintetben valóban befizetett illetékeknél; magától értetik, hogy ilyen esetben a szóbon forgó illetékeknek a kiadási számadásba való felvétele csak azon összegre szoritkozhatik, mely a társulat által befizetett illetékek teljes fedezésére szükséges. 6. §. Az 1864-ki üzletévre, melyben a részvénykamatok május és november havában történt kifizetésénél a jövedelmi-adó és szelvény-bélyeg illeték le nem vonatott, kivételképen megengedtetik, hogy azon maximal-összeg, mely jövedelmi adó és szelvény-bélyeg-illeték fejében a részvény szelvényből levonandó az 5. §-ban 25.000 o. é. forintban megállapított összeg helyett, csak 12.500 forinttal számíttassák fel. 7. §. Az államkormány az 1865-ik üzletévtől kezdve kötelezi magát, hogy minden egyes üzletévre a biztosított 5 egyötöd százalékos tiszta jövedelem hiányának kiegészítése végett szükséges összegeket következő módon teszi folyóvá. A mennyiben a vaspálya jövedelme valamely félévben az üzleti költségek levonása után azon összeget el nem érné, mely szükséges: a) hogy a cs. kir. hitelintézetnek a sorsjegy-kölcsön fejében járó évdijaknak az illetó félévre eső része törlesztessék; és KÉPVH IROMÁNY. 1872—75. VI. V 6