Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-385. Törvényjavaslat, a királyi közjegyzőségről

172 •385. SZÁM. Melléklet a 385. számú irományhoz. Indokok a közjegyzői rendtartást tárgyazó törvényjavaslathoz. A múlt országgyűlésen a birói hatalom gyakorlásáról, a bírói felelősségről, az e. f. biróságok rendezéséről, a kir. végrehajtókról — alkotott törvények újjá alakították az ország igazságszolgáltatás szervezetét : és ellátták e szervezetet uj biztosítékokkal és tényezőkkel, melyek a jó igazságszolgáltatásnak szükséges feltételeit képezik. Az igazságszolgáltatás szervezete azonban csak része az igazságügy egész organismusának; valamint az igazságszolgáltatás is csak része, habár kihatásaiban rendkívüli fontos, de terjedelmére nézve kisebb része a nemzet jogéletének. Az igazságszolgáltatás működése a magánjog körében csak ott kezdődik, a hol a polgár jogoltalomért folyamodik. Azontúl van a jogélet egész tág mezeje, hol a jog a jogviszonyokban fennállva, és a jogügyletekben folyton újra és újra keletkezve, ellentmondás nélkül az érdekelt felet kölcsönös egyetértésével érvényesül. Az államnak feladata szervező gondoskodását e térre is kiterjeszteni; és pedig nemcsak anyagi törvények alkotása által, a melyek e jogéletnek irányt adhatnak; de annak összes nyilvánulásait fel nem karolhatják: hanem egyszersmind oly közegek fölállítása által, a melyek már a jogok keletkezésére, a jogügyletek kötésére befolyva, ezeknek nagyobb szabályszerűségét és világosságát biztosítsák, s ez által a jogok biztosságára, s igy az összeütközések és perek okainak, s igy számának csökkentésére üdvös befolyást gyakoroljanak. Ily közegeket kíván a jelen javaslat a közjegyzői intézmény szervezése által felállítani. A közjegyző az állam által hitelességgel felruházott személy, a melynek hivatása az, hogy a jogügyletekről és jogkövetkezményekről biró tényekről okiratokat készítsen, melyek közokirat erejével bírjanak; továbbá okiratokat őrizzen; és végre a felek és biróságok bizonyos megbízásaiban eljárjon. Oly feladatok ezek, melyeket teljesen sem a birói, sem az ügyvédi karra bizni nem lehet. A birói karra nem, mert ennek hivatása a törvényeknek peres esetekre való alkalmazásában, a megkavart jogbiztosság helyreállításában, szóval az állam birói hatalmának gyakorlásában áll; és minden idegen teendő a birót csak eredeti hivatásától vonja el az igazságszolgáltatás érdekeinek rovására. — De nem bízhatók ama feladatok az ügyvédre sem; mert ez hivatásának természeténél fogva mindig valamely félnek tanácsadója és képviselője, és nem bír azon pártatlansággal, a mely nélkül közhitelességgel való felruházása indokolható nem volna. Ily elemet, mely egyrészről a pártatlanság kellékével birjon, de másrészről még se legyen -.az állam birói hatalmának közege, a közjegyzőségben találunk. A közjegyzői intézmény tehát igazságügyi szervezetünkben szükséges tagot állit fel, mely hatáskörébe átveendi, és az állam minden terheltetése nélkül czélszerübben és jobban végzendi részét azon teendőknek is, a melyek eddig a bíróságok és ügyvédek kezeiben voltak. Azon biztosítékok, melyeket a törvény a közjegyzőben megkíván és viszont annak nyújt, kétségen kívül helyezik pártatlanságát; s képessé teszik őt arra, hogy a reábízott hatáskörben az állam által közhitelességgel ruháztassák fel. A jogi szakértelmen kivül, a melyet mint alapfeltételt külön kiemelnünk szükségtelen, ezen két tulajdonság, — a pártatlanság és közhitelesség — képezi