Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-385. Törvényjavaslat, a királyi közjegyzőségről

144 385. SZÁM. c) oly személjek ügyeiben, a kik gyámsága vagy gondnoksága alatt állanak; d) oly ügyekben, melyekben mint biró, ügyvéd vagy megbízott közreműködött. Oly okirat, mely ezen szabály ellenére vétetett fel, közokirat erejével nem bir. 50. §. A közjegyzőnek hatásköre kiterjed azon királyi törvényszék területére, a melyen a részére kijelölt székhely fekszik. A Budapesten létező közjegyzőnek hatásköre azonban, a pesti, budai és pestvidéki királyi törvényszékek területére terjed ki. A felek mindazáltal bármelyik közjegyzőhöz fordulhatnak és e tekintetben nincsenek kötve azon törvényszéki terület közjegyzőihez, a melyben laknak, vagy a melyben a jogügylet tárgya fekszik 51. §. A közjegyzőnek nem szabad a részére kijelölt székhelyen kivül lakni, sem maga vagy se­géde számára irodát tartani, sem végre az illető törvényszék területén kivül hivatalos cselekménye­ket végezni. Oly okirat, mely ezen területen kivül vétetett fel, közokirat erejével nem bir. 52. §. A közjegyzőnek nem szabad hivatalos eljárás esetén kivül három napnál hosszabb időre elhagyni székhelyét, a nélkül, hogy arról az illető közjegyzői kamara elnökének jelentést ne tegyen. Nyolcz napnál további időre távozási engedélyt kell kérnie. A közjegyzői kamara hat hétre adhat engedélyt, hosszabb időre csak az igazságügyminister. Ha a közjegyző a jelen §-ban megengedett időn tul 14 napig székhelyétől távol van: a kamara elnöke által felhivandó, hogy további 14 nap alatt annál bizonyosabban visszajöjjön, különben elmozdítása végett a fegyelmi eljárás fog meg­indittatni. 53. §. A közjegyző hatásköréhez tartoznak : a) közokiratok felvétele; b) végrendelkezések felvétele; c) tanúsítványok; d) okiratok s értéknemüek őrizete; e) eredetiek megőrzése; f) bírói megbizások teljesítése. 54. •§. N • A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okmány megkívántatik: a) házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsön-szerződéseknél, vala­mint egyéb okmányoknál, melyekben egyik házastárs a másik irányában adósságot vállal; b) házastársak között kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott; c) a hozomány átvételéről kiállított elismervény éknél, akár a házastárs, akár más részére állíttatik ki; •

Next

/
Oldalképek
Tartalom