Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-383. Törvényjavaslat, a fővárosi pesti részei telekkönyveinek átalakitásáról és kiegészitéséről

383. SZÁM. 129 7- §• Ez intézkedés csak az előbbi 4- és 5-ik §§. természetes következménye, mely szerint az; eddigi bejegyzések átírásánál, egyúttal az időközben történt változások is az uj telekkönyvekbe felveendők. 8. §• Minthogy az egyes tételek átírásánál, bárha a legfigyelmesebben ellenőriztetik, hibák mégi» becsúszhatnak, s minthogy továbbá azon eset is felmerülhet, hogy a 6. §. értelmében elrendelt valamely bevezetés, a dolog érdemének teljesen meg nem felel, avagy hiányosan eszközöltetik: annálfogva szükséges, hogy az uj telekkönyvek, illetőleg bevétek hatályba léptének közzététele alkalmával egyszersmind az érdeklett feleknek tér engedtessék, a hibásnak vélt bejegyzések kiigazítását eszközöltetni. Egyébiránt ezen intézkedés a telekkönyvi rendelet 46. §-án alapszik, melynélfogva az, hogy: a külön betétek — milyenekké a pestvárosi telekkönyvek átalakittatnak, — már elkészültek, és azon nap, melyen a bíróságnak átadatnak, közzéteendő, s a mely hirdetményben végre az érdekelt felek az. iránt is felszólitandók, hogy ha a betétek szerkesztésénél netalán becsúszott hibák folytán magukat jogaikban sértve éreznék, azt három hónap alatt jelentsék fel. Ezen szakasz második bekezdésének első pontja a telekkönyvi rendelet 24—32. §§-ain alapszik, melyeknél fogva a bejentett igények az illető telekkönyvhöz fűzött külön ivén feljegyzendők.; azon további intézkedés pedig, hogy az esetben, ha a bejelentések csak az átvezetésnél becsúszott to 11hibákra vonatkoznak, azok hivatalból javíttassanak ki, nem szükségei indokolást. A folytatólag következő pontban felsorolt eseteknél a felek kihallgatása nem mellőzhető;, mindazonáltal megkülönböztetendő volt, ha csak a kihagyás pótlása, vagy már fenn nem álló tétel átvezetése forog kérdésben, mi a felek meghallgatása s a régi és uj telekkönyvek összehasonlítása után kideríthető, — erre a telekkönyvi rendelet 25. §-ának f) pontja vétetvén zsinórmértékül formaszerü per megengedése nélkül, a határozatnak végzés alakjában leendő kimondása elegendőnek mutatkozik; — míg ellenben az esetben, ha a bejegyzés jogi természetének vagy minőségének meghatározása képezi a felszólalás tárgyát, ismét csak az itt irányelvül szolgáló telekkönyvi rendelet ugyanazonos ügyekben rendelkezése alapján a jegyzőkönyvi tárgyalás volt elrendelendő. A mi továbbá azt illeti, hogy két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslat megtagadtatik, ez a telekkönyvi rendelet szabványain alapszik. A végzés elleni felfolyamodások beadására a telekkönyvi rendelet ellenére, mely 14 napi határidőt tüz ki, a törvénykezési rendtartásban kiszabott s gyakorlatilag átalában elfogadott 15 napnak kitűzése czélszerübbnek mutatkozik. A rendes jegyzőkönyvi tárgyalásra utalt fennebbi ügyek polgári pereknek tekintetvén, azokra. a megengedett felebbvitel tekintetéből az 1868. évi LIV-ik törvényczikk szabályait kellett alkalmazni. 9. és 10. §§. Ezen két szakaszban foglalt intézkedés, mint az már a bevezetésben mondatik, az által vált szükségessé, — mert kiderült, hogy Pest városban oly fekvőségek is léteznek, melyek a telekkönyvekbefelvéve nincsenek, és olyanok is, melyek azokban a tulajdonos megjelölése nélkül fordulnak elő. Ezek csak rendes helyszínelés utján vehetők fel. 11. §• Ezen intézkedés csak az előbbi 9- és 10-ik §§-ában elrendelt helyszínelés kivitelével jár, a mennyiben a telekkönyvi rendélet s a helyszínelés iránt fennálló szabályok értelmében, a helyszínelés. KÉPHV. IROMÁNY. 1872/75. VI. 17