Képviselőházi irományok, 1872. VI. kötet • 363-412. sz.

Irományszámok - 1872-381. 1873-ik XXI. törvényczikk a hadsereg és honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósitás esetében

/ 381. SZÁM. 103 8. §. Azon lovak, melyek az állítási év január 1-én a négy évet meghaladták, minden községből külön vezettetnek elő a kerületi állítási helyekre, ott az állítási bizottság által megvizsgáltatnak, s minőségükhöz képest, mint hátas, hámos, vagy hordlovak külön osztályoztatnak. Az állítási kötelezettség alól kivétetnek ugy egyesek, mint községek birtokában levő azon mének, a melyek, mint tenyésztésre alkalmasok, nyilván tartatnak, s a melyekről ez az illető lótenyésztési bizottságtól kiállított igazolványnyal bizonyittatik; valamint mindazon kanczák is, melyeknek szopós csikójuk van, vagy a melyek a legközelebb lefolyt fedeztetési idény alatt akár állami, akár lótenyésztési bizottságok által engedélyezett magán vagy községi mén által fedeztettek, mit tulajdonosaik hiteles fedeztetési jegyekkel vagy egyéb bizonyítékokkal igazolni tartoznak. Az osztályozott lovak közül legelőbb azok avattatnak fel, melyeket tulajdonosaik a pótlovakra megállapított árért önként átengedni készek. A többi lovak a bizottsághoz rendelt szakértő becslők által, — tekintet nélkül a megállapított pót-ló, vagy a nagyobb szükséglet folytán pillanatnyilag netán emelkedett árakra, a rendes forgalmi árak és a felavatandó lovak belértéke és szolgálati képessége szerint becsültetnek meg. Ha a becslők valamely ló árára egyet nem értenek, szavazattöbbséggel határoznak; ha mindhárman külön véleményen vannak, a három becslés középára vétetik becsárul. A becslés alá került lovak közül első sorban mindig a legolcsóbb becsáruak avattatnak fel. Ha az egész alkalmas lóállomány igénybe nem vétetik, minden felavatott, de még meg nem bélyegezett ló tulajdonosának jogában áll e helyett a helyszínén más hasonló osztályzatú alkalmas lovat kiállítani; a mennyiben pedig a tulajdonos két lónál többet birna, az első ízben a birtokában levő összes lovaknak felénél több igénybe nem vétethetik. Az állítási bizottság tagjai a kiszemelésnél és felavatásnál követendő eljárás iránt utasíttatni fognak. Az állítási bizottság határozata és a megállapított becsár ellen felebbezésnek vagy bárminő más jogorvoslatnak helye nincs. 9. §. Azon lótulajdonos, ki a leállításra vonatkozó felszólításnak eleget nem tesz: lova előállítására kényszeritendő, s ha a mulasztást igazolni nem tudná, az illetékes közigazgatási tisztviselő által a kényszerállitásból eredő költségek megtérítésében, azonfelül pedig az állításra kötelezett minden egyes lova után tiz forinttól száz forintig terjedhető pénzbirságban elmarasztalható a törvényhatósági szegény-alap javára. 10. §. A felavatott lovak ára az állítási bizottság által a felavatás után azonnal a tulajdonos vagy meghatalmazottja kezére készpénzben fizettetik ki. A szállítási és ellátási költségeket a felavatásig vagy elbocsátásig, a hivatalos értesítésben kitűzött határidőtől számított 48 órát meg nem haladható időn át a tulajdonos viseli. Az állítással járó költségek a közös hadügyi tárczát illetik. 11. §• Egy és ugyanazon állítási kerület vagy egyes községei, a kényszerállitás elkerülése végett, a rájuk eső lómennyiséget a kerület lovai közül együttesen önkéntesen is kiállíthatják.