Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-287. Törvényjavaslat, a katonai biróságok hatásköréről
60 287. SZÁM. hatáskörére vonatkozólag", a monarchia túlsó felén hatályban lévő törvényre is (1869-ik évi május 2»-káról kelt törvény.; Ezek lévén a törvényjavaslat alapelv és irányzó szempontjai: az egyes határozványok a következőkben találják főbb indokaikat. Az 1-ső §-hoz. A törvényjavaslat súlypontja ezen szakaszban foglaltatik. Az itt megjelölt alanyok: a büntető törvénykezés körébe tartozó mindennemű ügyekben — és igy nem csak a katonai bűntettekre és vétségekre, hanem a közönséges büntetendő cselekményekre nézve is, — kizárólag a katonai bíróságnak vannak alávetve. Nem egyszer merült föl a kérdés: vájjon szükséges-e, hogy a katonai bíróságok hatósága a nem szorosan vett katonai vétségekre is kiterjedjen? s ennek folytán: nem képezi-e szükség nélküli, de ezáltal egyszersmind jogellenes megszorítását a közönséges bíróságok hatóságának, ha oly ügyek, melyekre nézve mindenki, személy-különbség nélkül, a rendes bíróságnak van alárendelve — az esetben, melyben a tett elkövetésével katena vádoltatik — elvonatnak tőlük, s egy kivételes bíróság illetőségébe helyeztetnek? A kérdés-a legnagyobb jogosultsággal bír, s nem tagadhatni, hogy ez — a legkitűnőbb férfiak által, és fontos érvekkel, a legellentétesebb irányokban vitattatott; de tagadhatlan tény az is: hogy a legkitűnőbb képessége vitájának eredménye, csaknem kivétel nélkül az lett: hogy az állandó nagy hadsereggel biró continentális államokban a tettleges szolgálatban lévő katonák, minden büntetendő cselekménye felett, a bíráskodás a katonai bíróság alá helyeztetett. Ezt rendelik az 1857-ik évben hatályba lépett francziai „Code de justice militaire'' .55. és 56. §§, mely tekintetben az utóbbi törvény — az 1792-ik évi május 16-án alkotott törvény óta változatlanul fennállott szabályt erősítette meg. Ezt rendelte a hatályból kilépett 1845-ik évi ápril 3-án kiadott porosz törvény, melynek ide vonatkozó intézkedései az 1872 -ik évi június 20-án kiadott német birodalmi katonai büntető-törvénykönyv alapján az egész német birodalom területén átalános szabályt képez. De fennállott ezen szabály egész Németországban eddig is: mert a franczia-porosz háború előtt sem volt egyetlen német állam, melyben a katonai biróság hatósága nem terjedctt volna ki a tettleges szolgálatban lévő katonák valamennyi bűntetteire és vétségeire, minek igazolásául elég legyen az 1870-ik évi január 1-ső napján hatályba lépett bajor katonai büntető-perrendtartás 1. és 2-ik czikkeire hivatkozni. Olaszországban látszólag és az 1869-ik évi november 28-ik napján kihirdetett katonai büntető-törvény szavai szerint, a katonai bíróságok rendszerint csak a katonáknak katonai büntetendő cselekményeik felett ítélhetnek; azonban a hatályban lévő katonai büntető-törvénykönyv tüzetesebb áttekintése meggyőz mindenkit, hogy e törvénykönyv szerint a katonai büntettek köre szerfelett nagy s magában foglalja nemcsak a szoros értelembe vett katonai bűntetteket és vétségeket; továbbá nemcsak azon közönséges bűntetteket és vétségeket, melyek katona által valamely katona ellen, vagy a katonai szolgálatban, vagy a katonasághoz tartozó tárgyakra vonatkozólag, vagy pedig a katonai rendeletek megsértésével követtetnek el: hanem oly büntetendő cselekményeket is, a melyeknél az imént megjelölt körülmények egyike sem forog fenn; ugy hogy épen az olasz katonai büntető törvénykönyvnek ezen terjedelme szolgál igen erős érvül amellett: hogy a mi katonai büntető-törvénykönyvünk mellett nem lehetne a czél meghiúsítása nélkül, a tettleg szolgálatban lévő katonák feletti büntető jurisdictiót a katonai bíróságoktól elvenni.
