Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.

Irományszámok - 1872-286. A magyar királyi közmunka és közlekedési minister jelentése az országos közlekedési eszközök hálózata tárgyában

286. SZÁM. 19 22. Nasicz—Barcs. 11-6 mfd hosszú, mértföldenkínt 550.000, egészben 6,380.000 frtba kerül. E vonal által nem csak a tetemes termelési képességű verőczemegyei vidék, hanem Eszék is egyenesebb és rövidebb utón hozatnék más nagyobb kereskedő városokkal, különösen Bécscsel is, összeköttetésbe. 23. Ivanecz—Csáktornya. 7 mfd hosszú, mértföldenkint 550.000, tehát összesen 2,200.000 frtba kerül. Czélja e vasútnak az ivaneczi kőszéntelepeknek Várasd városán keresztül, — s igy egyúttal e városnak is — vasutainkkal való összeköttetése, mi tekintettel arra, hogy a kőszén szükséglet napról napra növekedik, és még mindig a külföld kőszéntermelésére szorulunk, e vonalat fontossá teszi, pedig a befektetendő tőke jövedelmezőségét is előreláthatólag biztositja. 24. Besztercze—Breznóbánya. 4-4 mfd hosszú, mértföldenkint 450,000 egészben 1.980,000 frtba kerül. A felső-magyarországi vasipar verseny-képtelensége, melyet naponta szomorúan kell tapasztalnunk, főleg onnan ered, hogy a telepek vasutakkal összeköttetésben nincsenek, és ennélfogva készítményeik s a nyers anyagnak szállitása aránytalan nagy költségbe kerül, sőt gyakran lehetetlen. A gömöri vasiparról a törvény már gondoskodott, de nem történtek még intézkedések, hogy a Garamvasipar is e kedvezményben részesüljön, miért is különös tekintettel arra, hogy Breznóbánya és környékén az államnak is jelentékeny kohói vannak, melyek kitűnő gyártmányokkal dicsekednek, a felső Garamvölgyén vezetendő vasútnak legalább Breznóbányáig vezető szakasza a hálózatba felvétetett. 25. Szolnok—Szeged—Újvidék. 30-5 mfd hosszú, mértföldenkint 500.000, egészben 15,250.000 frtba kerül. E vasút hivatva van Magyarország leggazdagabb vidékét és nagy kiterjedésű s jelentőségű városait a magyar államvasutakkal kapcsolatba, Észak-Németországgal a legegyenesebb utón összekötni. Jövedelmezősége az általa átszelt vidék termelőképessége által van biztosítva. 26. Mezőtúr—Mezőhegyes. 27. Miskolcs—Csaba. 28. Becskerek—Vojték. 29. Kéménd—Salgótarján. 30. Kisterenne—Kápolna. 31. Kalocsa—Szarvas. 32. Gyoma—N.-Várad. Ezen vonalok inkább helyi érdekeknek szolgálnak, s igy az állam különös segélyezésére alig számithatnak. Miután azonban az országos hálózat kiegészítésére mint élelmező vonalok szükségeO