Képviselőházi irományok, 1872. V. kötet • 285-362. sz.
Irományszámok - 1872-342. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése az 1873-ik államköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában
342. SZÁM. 263 maradván fenn: utasíttatni véleményezi a pénzügyministert, hogy ezen hiány végleges fedezésére nézve még ezen év folytán terjeszszen elő törvényjavaslatot. A bizottság ezen hiány fedezésére ezúttal azon okból nem hozta javaslatba azt, hogy az állósitott adóssággal fedeztessék, mert vannak még más források is, a melyek lehetővé teszik azt, hogy ezen hiány az év folytán czélszerübb és előnyösebb utón fedeztethessék végleg; sőt valószinü, hogy ezen hiány végleges fedezése állósitott kölcsön felvétele nélkül is megtörténhetik. A hiány végleges fedezésére szolgálhatnak: a kincstári telepitvényesek részéről fizetendő megváltási összegek alapján eszközlendő művelet, a közös activákból esetleg befolyó összegek, sik földen fekvő és szántóföldekre teljesen alkalmas erdőkiirtásából befolyható összegek stb. Mindezen fedezési módok törvényhozási megállapítása jelenleg nem történhetik meg: azoknak előkészítése, czélszerü keresztülvitele és gondos törvényhozási megállapítása ma nem lehetséges nem csak az idő rövidségénél fogva, de mert azon fedezési módok igénybevétele több irányban az -azokkal összefüggő kérdések elintézésétől függ. Azonkívül vannak a rendkívüli kiadások között jelentékeny összegek, melyek az év folytán egész mértékben nem lesznek kiadhatók; a köznmnkamiuisíer költségvetésének rendkívüli részében ugyanis az építkezések egy részénél azon összegek vétettek fel, meíyek a vállalkozóknak a szerződésszerűig kötelezett munkálatokért járnának. Az eddigi tapasztalások és az építkezések mai állása szerint azon összegeknek egy nevezetes része nem lesz kiadható. Mindezek a bizottságot arra bírták, hogy ujabb consolidált adósság megkötését ezúttal javaslatba ne hozza. Hogy azonban biztos fedezetet nyújtson a költségvetés addig is, míg azon év folytán a hiány végleges fedezése törvényhozás utján eszközölhető lesz: a bizottság az állam ingó érték készlete alapján létesítendő, vagy a sorsolási kölcsön tökeiből eszközlendő ideiglenes előlegezésre véli a pénzügyministert felhatalmazandónak. Az 1873. évi hiányon kivül, mely az államköltségvetésről szóló törvényben nyer fedezetet: az összes valóságos hiányok az 1871. és 1872. éviekkel együtt így állanak számszerűleg: 1871. évi függő tartozások 11,711.680 frt 1872. évi hitelmaradványok 16,854.237 frt a póthitelek _. 1,236.991 frt összesen: . . 29,802.908 frt Ezen összeg fedeztetik az illető külön törvények rendelete szerint az 54 milliós kölcsönből. Az 1873-ik évi költségvetésről szóló törvény az 1873-ik évi hiányokat tartalmazza; ezek következők: az 1873. évi rendes hiány • . . . .-..•'• - •• 3,717.167 frt ii rendkívüli és hitelműveleti kiadások és bevételek között még az 1871-dik évi 30 milliós kölcsönből megmaradt 4,054.237 írtnak a bevételek közé történt felvétele és az 54 milliós legujabbi kölcsönből rendelkezésre álló 13,937.042 Írtnak fedezetül utalványozása után még rendkívüli hiányképen 1873-ra fennmarad 11,083.450 frt, az 1873. évi összes hiány tehát, melyre nézve ezen törvényjavaslat csak ideiglenes fedezetet jelel ki 14,800.617 frtot tesz. Kelt Budapesten, 1873. évi márczius 26-án. Csengery Antal s. k, Széli Kálmán s. k., a pénzügyi bizottság elnöke. az állandó pénzügyi bizottság előadója.
